vale[ blog ] diary of the last hollow soul

Megj. Egy kicsit vallás-szempontú lett, de már nem változtatok rajta.
Az ember, mihelyt gondolkodni kezdett, természetesen elsők között önmagával kezdett el foglalkozni. Megpróbálta elhelyezni magát a világban, és bár ezzel még mostanában, így a huszonegyedik század hajnalán is gondja van sokaknak, már a barlangrajzok korában békésen elfogadták az emberek, hogy ők – bármily fájdalmas – nem a világ tetején élnek, nincs minden felett hatalmuk. A korok persze haladtak, így visszatekintve majdnem olyan gyorsan, mint ha csak egy magamfajta gimnazista életében figyelnénk a napok telését, de az ember önszemléletében talán még több változás következett be, mint egy kamaszéban valaha is fog.

Read the full post

Ahhoz képest, hogy abban a relativitásos írásban a Dream Theater egy számát emlegetem, az utóbbi néhány napban meglehetősen más irányban hallgatok most. Stylaw, terézanya.
Előbbit suidroot, utóbbit sHaMaLt blogján leltem.

Amikor valakinek említem, hogy tanulok japánul, két lehetséges reakció közül várhatom az egyiket: vagy azt kéri, hogy mondjak valamit, vagy azt kérdezi, hogy ez ugyan honnan jött nekem. Az elsőre általában valami alapvető frázist vágok rá, ami elsőre eszembe jut (jó napot, jó étvágyat, köszönöm és hasonlók), és ezzel le is van zárva a dolog. A második, ha komolyan érdekli a válasz a kérdezőt, már bővebb kifejtést igényel. Az egész még általánosban kezdődött, amikor egy német adó délutáni matinéműsorában japán rajzfilmeket (vagy ahogy ők hívják: animéket) kezdtem nézni. Aztán ahogy elkezdtem weboldalakat gyártani, egy anime-témájú közösségi oldalon japán nyelvleckéket találtam, és nem is én lettem volna, ha nem olvasom el őket. Innen pedig már nem volt megállás… először jöttek az internetes nyelvleckék, majd (atyámnak köszönhetően) megtaláltam a helyi könyvtárban a nyelvkönyvet, ezzel pedig már jól és hatékonyan tudtam haladni. Persze a nyelvvel együtt jár a kultúra is, és engem, könyvmolyt elsősorban az irodalom érdekelt: lekaptam itthon a könyvespolcról a modern japán elbeszélők egy antológiáját, és valami csoda folytán még haikus kötetet is találtam.

Read the full post