vale[ blog ] diary of the last hollow soul

Tegnap tesin megvolt az erőnlét-felmérés első fele, ami azt jelenti, hogy dobtunk kézilabdát (melegítésképpen dobtam vagy harminc métert, élesben erre csak huszat), ugrottunk helyből távol (kettőharminc), futottunk ötven méteres sprintet (7.1 másodperc) és futottunk ezerötszázat (hét perc harminc). Lassú és gyenge vagyok, tudom, nem kell mondani. Különösen azért vicces ez, mert ugyan tegnap semmi bajom nem volt, de ma mindenhol fájok, egy tüsszögésbe vagy köhögésbe majd' belehalok. Érdekes. Gondolom a futás tehet róla, ez esetben rendszeresítem.
Este csináltunk bulit is, szólt a she az ipodomról, lett is belőle egy rahedli lejátszás a last.fm-re. Hajnal háromig ment a móka, aztán mindenki hazatért. Nem tudom hogy sikerült, de a következő már az, hogy reggel kilenc előtt nem sokkal ébredek, hogy ideje lenne akkor zuhanyozni. Aztán aludtam tovább tizenegyig, és változatlanul felháborítónak tartom, hogy öt sör után nekem még másnap este tízkor is másnaposnak kell éreznem magam. Oké, hogy másnap-másnap, de. Nem tudom, hogy én vagyok-e a gyenge vagy tényleg a sörrel nem stimmel valami.
Meg egész délután gitároztam, úgyhogy az ujjaim is érzik a fém húrokat. Ráadásul nem is egyszerű, mert ugyan három hang az egész dal, de hogy hogy következnek egymás után, azt még nem igazán vágom. Elég véletlenszerűnek tűnik…

Jövő hét hétfőn kezdjük a próbákat a koncertre, szerintem nem lesz ezzel gond. Két dalt adunk elő, már úgy vagyok vele, hogy tök mindegy mit (amíg nem j-pop vagy progrock, mert ezeket még nem tudom normálisan gitározni), csak legyen már. Végül Wild Cherry - Play that funky music (ének) és Jackson Five - I want you back (gitár és vokál) lett. Nem épp amire számítottam, de mostanra megfelel.
A múltkor ugye vettem határidőnaplót, ami ugyan nem pont ugyanolyan, mint amilyet akartam, de erre az egy évre már csakazértis kitartok mellette, aztán jövőre majd csinálok magamnak. Egyrészt ennek eredményeképpen esténként van hova véletlenszerű, nem publikálásra szánt gondolatfoszlányokat, -folyamokat és hasonlókat firkálni, meg amikor épp marketing órán szenesedek az unalomtól, van hova rajzolnom. És ma rajzoltam is egy egész jót, mindjárt odaérek, hogy elindul a Fireworks a virtuális gépen, és akkor gyorsan meg is csinálom. Nám, csak kell hozzá egy kép a telefonomról, az Ubuntuban meg nincs infra támogatás, úgyhogy a telefonról el kell küldenem magamnak emailben. Ha átér, akkor jó lesz (bár mindig így gondolom).
Csütörtökön meg könyvelés zh.

Egyrészt, mostanában nagyjából kétszeresére nőtt a japán zenei gyűjteményem. Hiro és egy klubos senpai jóvoltából megvan már az összes Tomoyasu Hotei album (plusz a legelső Guitarythm-t megvettem tegnap potom ötszáz jenért (meg az AC/DC Razor's Edge-ét), nem tudtam otthagyni), lett B'z és Kemuri is (utóbbi régen is volt, csak aztán eltűnt valahol út közben), meg Hiro régi bandájának, a BAD DICTION-nak két albuma. Ha tudom, hogy ilyen zenét játszottak, kértem volna tőle autogrammot csak úgy poénból amíg még Tokióban voltam…
Másrészt pedig, vagy talán pont hogy az ilyen változások miatt, egyre nagyobb az igényem egy mp3 lejátszóra, ami megjegyzi a hallgatott számokat a last.fm kedvéért. Néha meglepve látom, hogy olyan előadók, akiknek az albumait nagyjából fejből tudom milyen pocsékul állnak a statisztikákban, egyszerűen azért, mert inkább menet közben hallgatom mint amikor a gépről a teljes kollekció megy véletlenszerűen. Így keresgéltem, és igencsak korlátozottak a lehetőségeim. Az egyik lehetőség, hogy keresek valami olyan lejátszót, ami relatíve olcsó is, és vagy a Zenses vagy Rockbox támogatja. A másik lehetőség egy iPod. Utóbbi egyrészt ellenkezik az elveimmel, másrészt ugyanazért az árért nagyobb kapacitásút kaphatok, ha például Sony Walkmant veszek. Viszont az iPod mindent tud, ami nekem kell, és ezért tényleg komolyan fontolom…