vale[ blog ] diary of the last hollow soul

Az informatikai-zenei macska után ma abba akadtam bele véletlenül, hogy kínaiul nagy medvemacskának (大熊猫) hívják a pandát. Egyébként megkaptam ma a vizsgaeredményeimet, matekon itteni tanulmányaim során először és az időzítésből adódóan utoljára elsőre átmentem, 70%-al, a többi, vagyis a japán nyelvi tárgyak és a töri 90% körüliek (pluszminusz kevés), közgáz meg csak beadandó volt, úgyhogy semmi probléma nincs vele.
Innentől kezdve pedig legnagyobb gondom, hogy mit csináljak a szabad időmben. Egyelőre nem volt különösebb ingerem nekiülni kódolni, úgyhogy csak gitároztam, meg ebédet csináltam. Meg amikor megint belefáradt a kezem a barréba, edzettem rá az erőgolyóval (még mindig nem tudom, hogy van magyarul a rollerball/powerball). De hogy mostantól mi, nem tudom. Kéne menni kondiba megint, kéne olvasni, kéne csomózni, meg kéne már venni egy új laptopot, mert rohadt idegesítő, hogy erőből kell ütni a billentyűket, hogy megjelenjenek a betűk. Amolyan orosz módi.

Unrelated. Ma reggel lement a kanji- és a matekvizsga, ami a töri mellett a legszívósabb kettő volt. Holnap nyelvtan, amit egyszerűen nem tudok komolyan venni, meg hallásértés, amin már nincs is mit. Szerdára csak az olvasásértés meg a vizsgazáró buli marad (szervezés alatt).
A vizsgákon kívül ma nem csináltam semmit. Pontosabban, gitároztam egy órát, hosszú idő után újra felpörgettem a rollerballt (powerball, erőgolyó vagy ahogy hívni akarod), mert megint túl hamar adta fel a bal kezem a barrét, aztán prüncögtem még. Rengeteget horgoltam a hajam, videókat néztem Lockerzen (akinek kell meghívó, jelezzen kommentben, egy én kérek is megteszi ha kitölti az email mezőt), eljátszottam az összes cselekvéspontomat Thrillionon és még mindig az a véleményem, hogy ez a játék csak szarabb gyengébb lett amióta utoljára játszottam (azóta se mondják meg, miért változtatták meg a nevem, gondolom csak, vagy mert volt ilyen nevű (Olostur) helytartója Gondornak, ami igaz, hogy nem derül ki semmilyen mainstream Tolkien műből…) és átnéztem a nyelvtant. Vagyis: nagyjából semmit nem csináltam. Mégis, mert fölraktam újból a Warcraft Frozen Throne-t, és mehet a DotA ha vége a vizsgáknak. Jó lesz már lazítani. Meg kondiba járni. Meg edzésre. Meg szabadnak lenni. Ha csak egy hónapra is…

Reggel csörgött a telefonom. Mit csörgött, üvöltött. Háromszor is, negyed óra eltérésekkel. Mindháromszor fölkeltem, elnyomtam, kimentem arcot mosni, aztán visszadőltem még egy kicsit. Aztán végre egyszer csak sikerült kimászni az ágyból, akkor meg a kiváló közérzet tört rám, az emésztőrendszerem irányából. De azért egy idő után sikerült rávennem magam, föltápászkodtam a gép elől, odaraktam a kávét főni, és megreggeliztem.
Így esett, hogy sikerült nekiállnom tanulni. Az Ankiban játszottam egy kicsit a címkékkel, hogy azokat és csak azokat a kártyákat adja úgy, ahogy kell, majd belevetettem magam az oda-vissza forgatott szavak közé. Amikor most éjfél után nem sokkal úgy döntöttem, hogy elég lesz már, a statisztikákat nézve 4.3 óra tiszta ismétlés idő alatt 1443 átnézett kártya van a hátam mögött. Ami egyrészt azt jelenti, hogy iszonyat sok időt pepecseltem mással, tehát holnap délelőtt amikor megint nekiállok csak ez és más semmi, hogy a matekra is legyen még idő. A mátrixoktól ugyan nem félek (ELTE-IK linalgnál nincs lejjebb), de a statisztikát még nem is láttam. Ugyan nem tűnik nehéznek… (Igen, japánulok.)
Amúgy regisztráltam sok év után újra Thrillionra, rögtön első menetben megváltoztatódott a nevem, ha ezzel a román hangzású újjal kéne játszanom, inkább törlöm magam. Eddig már sikerült leterítenem egy kőkemény hegyi gyíkot, virulok. (Nem.) Cserébe félholt a karakterem máris… Majd kiderül.

Ma megvolt a törivizsga, és ha nem húz meg az a görény, akkor a vizsgáim első felvonása megvolt ezzel. Ami azt jelenti, hogy túl vagyok egy előadáson (ami valójában volt három is) és három beadandón meg egy törivizsgán. Hétfő-kedden még a japán nyelviek és a matek, de azon már csak átmegyek.
Ma épp ez okból nem csinálok semmit, csak este összeröffenünk a többiekkel – bár amikor holnaptól megint nekiállok tanulni, ezt valószínűleg hülyeségnek fogom gondolni. De nem érdekel… hallod, én holnap?