Mostanában végre kezd kirajzolódni valami értelmes napi programszerűség nekem: reggeli felkelés után fórumozás, ismerősökkel dumálgatás, közben még a projectjeimbe is bele-bele nyúlok… Ebéd után újságolvasás (nem igazán újság-, inkább magazin-olvasás, de az milyen bénán hangzik már), punnyadás, majd melózás. Amikor már kezd normalizálódni a hőmérséklet, elmegyek tekerek egy nagyot a város körül… ma nagyjából 15 kilométert tekertem le kevesebb háromnegyed óra alatt. Aztán zuhany, csetelgetés, fórumozás, majd vacsi után főleg már csak olvasgatok. Jelenleg a Sofie világát. De azt már írtam a múltkor =). Most várnak egy kiadós convoba, úgyhogy megyek is.

Ez a Sofie világa újból rászoktat a hardcore gondolkodásra. Nem mondom, hogy nem gondolkoznék különben, de eddig inkább mellőztem az igazán filozófiai témákat.

Viszont most… nagyon jó érzés újra egy kicsivel magasabb szinten kihasználni az agyamat. A világ teremtése, az élet értelme… ezek a kedvenc problémáim, mert eddig nagyon kevesek találtak rá meggyőző magyarázatot =).

Általában – tehát nagyjából mindig – a szintemen mindenki más szerint magasan felül lévő feladatok foglalkoztattak… végül is egy magasabb célt nagyobb dicsőség elérni, és nem olyan szégyen elbukni.

Bár különben – mint arról az előző bejegyzésben olvashattatok – kevés híján feketekőszénné untam magam most hétvégén, azért volt néhány pozitívum is. Például kapásból két megrendelt layoutot is elkészítettem – igaz, az egyiknek még hiányozak a hírhedt utolsó simítások (amik keretében általában mindent átrajzolok). Szerintem mind a kettő egész jó lett, majd ha nyilvánosan is megnyílnak az őket felhasználó oldalak, bemutatom őket.

A Digimon Backup is pár lépéssel közelebb van a megújuláshoz, csakúgy, mint az Anime Dragon, amire rá se lehet majd ismerni, miután átalakítottam. Majd holnap láttok belőle többet is. Ma már nem valószínű, hogy írok többet, majd egyszer…