Month: June 2010

Credit card

June 30, 2010
valeblog
0 Comment

It’s really useful. The past two weeks, i didn’t have any cash on me, just my credit card, because i can pay with that at the local supermarket, and i hardly go anywhere else to shop. Except for the exceptions. For example, yesterday i would’ve needed just 200 yen to do my laundry, and of course i didn’t have the coins. Today, i wanted to buy fried potatoes for my late lunch, but of course i couldn’t pay with my card there either.

And here i was thinking just a few minutes before that, that credit card is just another kind of money, no different from the notes or the coins used nowadays. It doesn’t matter anymore what form the money is in, since the money we use, itself has virtually no value. Try to sell a piece of paper like that, however elaborately designed against copying, in a society that doesn’t recognize its issuer, and probably you’ll find it has no value. I guess it’ll be just a matter of time until there will be some kind of next step in the evolution of money, where i use money as a means to measure material value. I wonder what it will be like. Globally accepted, immaterial, simple. I’m waiting…

ID3

June 29, 2010
valeblog
0 Comment

I’m a bit fed up with mp3 tagging already. Seriously, i’m spending more time tagging my music collection than actually listening to it (obviously not true, since i’m listening while tagging as well), and it’s annoying. When i was using foobar on Windows, i had the impression that all my files were correctly tagged, i could mass-rename them to my scheme, it was all fine and working.

Then came childhood’s end, and i started facing problems. Many problems. First, apparently there’s no standard way to store replay gain information, or just all players ignore it and use their own way, because although my whole library had the replay gain calculated, the difference in volume is striking when playing on ipod. Also, ipod apparently requires some specific format to store the cover image in the files, so i have to add those manually too–after my first few searches for some automated method gave no results, i was just too lazy to look for it anymore.

But this was not all. Rhythmbox apparently can’t handle tags normally, favouring id3v1 tags even when id3v2 is present, and what’s worse, it writes its “unknown artist” tags into the files, so it’s not even simple to fix.

So now i just got fed up with the recently oft problem when the song title is longer than the allowed max for id3v1, and i decided to strip id3v1 once and for all. Unluckily, many files were left with “unknown”, but that’s still easier to find and fix than erroneous tags under correct tags, not even displayed most of the time.

Megtanulni, megcsinálni

June 29, 2010
valeblog
0 Comment

A japánok, legalábbis a tanárok nagyon szeretnek ilyenekről beszélni (vagy csak diákokkal nem tudnak másról), úgyhogy igen gyakran kérdezik meg tőlem, hogy minek jöttem Japánba és mi leszek ha nagy leszek.

Japánba azért jöttem, mert olvastam SeSam blogján az ösztöndíjról, megtetszett, és ki akartam próbálni. A kipróbáláson aztán most már túl vagyok, elsőéves egyetemistaként Kiotó és Nagoya között félúton. Ez az első félév egyszerűen nevetséges, de tudom, hogy később lesz rosszabb. Most szakmai tárgyunk egy, azaz egy darab van (könyvelés), a többi vagy nyelv, vagy értelmetlen “alapozó” órák, amiken főleg az egyetem történetéről és hasonló végtelenül érdekes dolgokról hallunk, vagy szabadon választható tárgyak.

De ebbe most nem akarok belemenni. A kérdés sokkal inkább, hogy az órára járáson kívül mivel akarom eltölteni ezt a négy (már csak három és fél, hoppá) évet. A zeneklubban ott vagyok, és ez jó.

Szeretnék megtanulni vitorlázni, motort és valami repülőfélét (repülőgép, helikopter, űrhajó) vezetni (a motortól nem tartok, de még egy egymotoros kisrepülő jogsira is rámenne szerintem a gatyám), meg egyetemre járni még sokat. Informatika, nyelvészet, (archeológia).

Starbucks Sumatra Siborong-borong

June 28, 2010
valeblog
0 Comment

Nemrég vettem ezt a kávét, utolsó csomag volt, merthogy mint kiderült, ez a szumátrai széria valami korlátozott kiadás volt, és már vége. A jó szerencsémnek köszönhetően most tudok róla írni.

Már egy pár napja iszom, úgyhogy hozzá vagyok szokva. Az illata teljesen átlagos kávé, semmilyen rendkívüli aromát nem érezni rajta — elsőre. A csomagjára azt írták, hogy bazsalikom és más zöldfűszer-árnyalatok lehetnek benne, de amíg nem figyeltem direkt ilyenekre, nagyon halványan éreztem csak. Mint a szumátrai kávéktól már megszoktam, enyhén savanykás az íze, de ez sokszor csak utóízként jön ki. Nem érzem különösebben nehéznek vagy testesnek, könnyed és egyszerű. A friss íze miatt még ilyen nyári hőségben is jól esik belőle egy bögrényi, a savanykássága hűsít, a zöld ízvilága pedig (bár lehet hogy csak azért mondom zöldnek, mert a csomagja zöld) valami fűszeres és lédús délkelet-ázsiai salátára emlékeztet.

Finom, könnyed kávé.

Időjárás

June 27, 2010
valeblog
0 Comment

Angolosan. Vagy japánosan. Ahogy tetszik, de nekem nem. Nem tetszik.

Tegnap este is akartam volna menni futni, de persze, hogy egész nap esett az eső. Ma amikor fölkeltem viszont nem, sőt, időnként még a nap is kisütött, úgyhogy összekaptam magam, és mentem kondiba meg futni.

A húszezer százalékos páratartalomtól ugyan majd megfulladtam futás közben, háromezer azért meglett mire eleredt az eső. Merthogy természetesen eleredt, és eddigi tapasztalataim alapján inkább gyorsan vissza az öltözőbe, és jöttem haza. De mire kiértem az öltözőből, már megint elállt az eső, és most megint süt a nap.

Nagyon nem akarja az időjárás, hogy egészségesen éljek…

Sziget rant

June 26, 2010
valeblog
0 Comment

Néha úgy felmerül bennem a kérdés, hogy vajon a Sziget szervezői direkt velem akarnak-e kibaszni szórakozni, vagy csak most jutottak el odáig, hogy mit jelent a “jó zene” kifejezés. Ez utóbbi kétséges, mivel azért korábban is voltak igen jó felhozatalok (lásd amikor ott voltam két éve)… Tavaly mentem haza nyáron, erre a Sziget egy nagy nulla volt, idén meg szinte esélytelen, hogy össze tudnék kaparni annyi pénzt, erre a Szigetnek olyan felhozatala van, hogy ahogy olvasom, két másodpercenként kell megpihennem, nehogy szívrohamot kapjak.

Iron Maiden, Toy Dolls, Paradise Lost, Skindred… (Valahogy mind angol…)

És az Iron Maiden kivételével elég nagy az esély rá, hogy nem jönnek Japánba – hiszen itt nagyjából ismeretlenek.

Vajon a Szigetesek próbálnak provokálni, hogy ne melózzak a nyáron és ne menjek Kínába ősszel, hanem verjem el az összes pénzem egy hazaútra? (Meg persze balatoni buli, lakásavató, satöbbi is van…)

Néhány jegyzet.

June 25, 2010
valeblog
0 Comment

Feltűnt valakinek mennyire hasonlít a Rammstein Dalai Lama című száma a Goethe Tündérkirályára?

A japánoknak nincs szavuk a stréberre. (Az viccesebb, hogy ez német szó, vagyis nekünk se volt.) Van 要領 (youryou), aminek a tanárunk szerint lehet olyan jelentésárnyalata is, de akkor se az igazi, egyértelműen negatív értelmű stréber. A stréber azon sok esetek egyike, amikor az ember nem tudja igazán jól megragadni, mi a baj vele (a stréberséggel), csak érzi, hogy ez nem jó. A pénteki első órákon például ilyenekről is olvasunk. De hogy katakanával írják a strébert, az egy kicsit sok. Nem sokkal előtte a filippínó lány esetenként hihetetlen stréberségét látva jött a késztetés, hogy találjak erre egy japán szót. Csakhogy a japánoknak erre láthatóan ideájuk sincsen – hiszen aki szorgosan dolgozik, az csak jó lehet. Nem? A lényeg, hogy nem találtam szót, úgyhogy csináltam egyet. 学虫 (gakuchuu). Van ugyanis olyan, hogy könyvmoly, és bár japánul nem moly, de bogár. És van másnak is bogara, úgyhogy miért ne lehetne a tanulásnak is.

Read More

Pro és kontra

June 24, 2010
valeblog
0 Comment

Tegnap voltam egy király koncerten, de nem volt ingyen. A koncert maga fantasztikus volt, de.

Először is, eddigi japán koncert-tapasztalataim alapján nem számítottam igazán durva bulira, csak annyira, hogy a háttérben állva bólogatok a ritmikus zúzásra. Épp ezért szandálban mentem. Ezzel jött az első veszteség: több lábujjamon töredezettségmentesíteni kéne a körmöt, mármint ami megmaradt belőle. Merthogy a buli sokkal vadabb lett, mint gondoltam, lényegében a másfél órát végigpogóztam. Ami még jobban meglepett, hogy a japánok partnerek voltak ebben.

Ebből pedig következett a második “veszteség”: hatalmas mennyiségű energia. Amikor végetért a buli, alig tudtam már mozogni, ma pedig majd’ belehaltam, amikor lementem a kondiba, és a szokásos súlyokkal elkezdtem dolgozni. Reggel konkrétan a járástól fájtam mindenhol, a nyakam nem lep meg, hiszen nem sajnáltam a headbangelést, de hogy a többi… Azért dolgoztam egy jó fél órát a kondiban, aztán futottam két kilométert nagy nehezen, volt módom aztán pihegni a két fergetegesen érdekes angolórán…

Read More

Story of the Year @ CLUB QUATTRO 名古屋

June 24, 2010
valeblog
0 Comment

June 22, 7 pm was the start of a great event at CLUB QUATTRO in Nagoya. Although due to school schedules i was late by roughly twenty minutes, i could still catch a few songs of the support band Supe. They played the same kind of music that Story of the Year played later, but i simply don’t know its genre. It’s a great genre for sure, a mix of In Flames and Sum 41, or something along those line, i hope you get my drift. The thing is, gigs of this kind tend to be great. Great. Although Rancid is not of that kind, their speedy music is what made their live in Tokyo so great, and i probably need not say how fantastic In Flames was.

Even though i had no idea what Supe was, after their performance i was seriously considering buying their album as an act of good faith. They played great.

And after a short brake came the main event of the night, Story of the Year. To be honest, i don’t know Story of the Year but for a single song (Wake up).

Read More

Starbucks Sumatra Lake Toba drip

June 23, 2010
valeblog
0 Comment

One more Sumatra limited coffee from Starbucks. Actually i was pretty surprised that they offered this as hot drip coffee of the day, since this Sumatra line seems to be cut already. (At least the Siborong-borong i bought today was the very last package left at the local shop, i’ll write about it sometime i can sit down and enjoy it not just gulp it down during a class.) I can’t even find any official description of what it’s supposed to be like, so what i write is no way influenced. It was drip coffee, and drip coffee for me is much thinner in body and taste than that i make myself, but i tried to consider this.

Sumatra Lake Toba coffee has a really nice smell, reminding me of lying in the grass on a still flowery field in early autumn, warm and sweet, and there is the distant smell of fallen leaves i love so much. It doesn’t have that strong body i expected (the only info i could get about it was it being “extra bold”), which may be because it was drip coffee. Even though, the roasting gives it a really nice darker taste, like a shade of an old tree on the earlier field.

Its taste has a touch of acid, but that sour feeling fits quite well with the almost salty overall impression. Reminded me of some old, quality red wine, some that you would drink from those elegant glasses even if with friends. (Fits in the early autumn scenery quite well, doesn’t it.) As for the aftertaste, probably because its acidity, it left a feel like mint, refreshing my throat.

Too bad it’s over.