Begyújtottam egy epres füstölőt, amit évekkel ezelőtt kaptam az azóta már ex lett barátnőmtől. Ennek oka (mármint a füstölő begyújtásának, nem a szakításnak), hogy ahogy most hazaértem, nem tudott nem feltűnni, hogy kezd elég meredek emberszag lenni a szobámban. Pedig amióta dolgozok, sokkal gyakrabban takarítok, mint előtte szoktam volt, de úgy tűnik, nem szellőzik olyan jól a szoba, mint kéne, és a nyár meg ugye nyár.

Választásom pedig nem sok van.

Ülhetek itthon. Ekkor vagy bekapcsolom a légkondit, amitől rövid távon csillagászati magasságokba szökne a villanyszámlám, vagy meleg van.

Bemehetek a stúdióba is, még hétvégén is, mert ott van légkondi, cserébe ha már ott vagyok, elvárják, hogy legalább úgy csináljak, mintha dolgoznék.

Elmehetek csinálni valami mást. Ebben benne van, hogy elmegyek kondiba és futni, vagy múzeumba, vagy barátokkal inni, vagy ami épp eszembe jut. Ennek a pozitív oldala, hogy a célállomáson, legyen az a konditerem, egy múzeum vagy egy kocsma, jó eséllyel van légkondi, a buszokon és vonatokon meg biztos. Cserébe nem ingyen van.