Tag: politika

Rádiózzunk!

Másfél éve nem élek Magyarországon, ergo fogalmam sincs az otthoni rádiók helyzetéről. Amit tudok, hogy amikor otthon voltam, akkor vidéken az egyetlen hallgatható rádió az MR2 Petőfi volt – igaz, Salgótarjánban azt se mindig sikerült fogni. Az volt az egyetlen rádió, ahol nem csak az épp aktuális, két év múlva elfeledett amerikai “popsztárok”, a nyolcvanas- és kilencvenes évek diszkó- és europop slágerei és a magyar “szuperzenék” szóltak.

A Petőfin volt helye az alternek, a rocknak, és mondhat akármit az Edge Records vezetője, én azért azon rövid idő alatt is hallottam “torzított gitárt” ott, még ha nem is hörgősmetált. És nem volt egyoldalú se (annyira), mert volt helye a rock-fajok mellett hiphopnak és elszálltabb underground műfajoknak is, és ez jó.


Önző

Lehet, hogy tényleg jobban járt az ország a kétharmados Fidesszel. Nincs mentségük ugyanis. Nem szeretem őket, ez egyértelmű, gondolom, de nem szeretek én különösebben a politikai bagázsból egy oldalt se. (Pont ezért volt vicces, amikor a választások előtt kritizálni mertem a jobboldalt, rövid távon küldtek kezet fogni Lendvai asszonnyal (és akkor egy költői metaforát (metafora, mert nincs benne “mint”, ahogy azt gimiben tanították volt) használtam).) Olvastam (ha nem is végig) minden párt programját, amiről ha lett volna netem, írok is, így csak utólag lehetek okos. Az MSZP-nek nem volt programja, amit program címszó alatt kiadtak, annál Gyurcsány bármelyik beszéde jobb lett volna. A Fidesznek jóval lényegretörőbb és program-szerűbb terméket sikerült kiadnia, de még ez se az volt, ami kellett volna. Az MDF programja jó, kidolgozott és értelmes volt, az egyetlen dolog, amit hiányoltam belőle, a cigánykérdés megoldása volt. A Jobbik programja volt az, ami úgy nézett ki, ahogy egy választási programnak szerintem ki kell néznie: mindenre kiterjedő, kidolgozott és részletes, ha nem is értek egyet vele. A SZDSZ programját nem tudtam hova tenni. Ránézésre elég részletesnek tűnt, MDF-fel egy szintűnek, de aztán beleolvastam, és azt hittem, valami tévedés van. A tartalma teljesen eltévedt, mintha egy tíz évvel ezelőtti programot adtak volna ki újra. Semmi aktuális probléma vagy akár csak utalás ilyenre nem szerepelt benne. Az LMP programja a gazdaság élénkítésére koncentrál, de arra jól.

A Fidesznek lett kétharmados többsége, azt tud csinálni Orbán az országgal, amit akar, csak aztán négy év múlva, ha marad valami, el is kell számolnia majd. Kíváncsi vagyok, mit hoznak össze. Én ezt a ciklust itt fogom tölteni Japánban, úgyhogy ha (még jobban) tönkre is teszik az országot, én a japánok pénzén jól élek. (Egyelőre.) Ha így lesz, változás lesz megint, ha nem, akkor meg örüljön mindenki.


Politizáljunk 3

Most következzen két “új szereplő”. Először az európai parlamenti választásokon bukkantak fel, mint szereplő, a Jobbik Magyarországért Mozgalom és a Lehet Más a Politika Párt. A Jobbik nem túl bizalomgerjesztő számomra. (A benyomásokat fogom most leírni, nem a véleményemet.) Először is, mindenhonnan az folyik, hogy ők a Gárda, szélsőjobbosok, nácik, satöbbi. (Persze, meg a cigánykérdést is gázkamrával.) Engem igazából annyira nem érdekel, hogy milyen irányultságú egy párt, elolvasom a programját, aztán az alapján döntök – de azt meg kell hagyni, hogy a Jobbiknak nem épp a legbizalomgerjesztőbb a hírneve. Aztán volt egy videó, amiben a Jobbikos képviselők EP-felszólalása volt hallható, és nekem nagyon nem tetszett az a hangnem. Aztán változott egy kicsit a véleményem, mert több EP-videót megnézve, ez ott az általános, és a többi magyar képviselő még szánalmas is mellé. (Bár változatlanul az a véleményem, hogy akik egy kontinensnyi szövetséget irányítanak, ne olyan hangnemben vitatkozzanak.) A Jobbik pozitívumait persze a nagy népszerűsége miatt mindenki jól ismeri: ők majd rendbeteszik az országot, radikális változást hoznak a korrupt rendszerbe, meg a többi. Elvileg. Aztán majd meglátjuk, mi lesz.


Politizáljunk 2

Van még egyébként olyan is, hogy Szabad Demokraták Szövetsége (ha még így hívják őket) meg Magyar Demokrata Fórum (ha még tényleg léteznek). Ők sem voltak óvatosak, és eltűntek, vagy legalábbis el fognak tűnni, pont ugyanúgy, ahogy a Kisgazdapárt és a MIÉP eltűnt. Azok is ott ültek a parlamentben valamikor, kis vakarcs voltam még, de erre emlékszek. Ugyan arra, hogy a választásokon nyerjenek, nagyjából nulla az esély, sőt, szerintem még azért is küzdeniük kell majd, hogy egyáltalán bekerüljenek a parlamentbe, gondoltam, megnézem, mi a programjuk – hátha a két naggyal ellentétben nekik van is valami programjuk. Meglepetésemre, van. Az MDF programja elérhető a honlapjukon, ott közvetlenül sima szöveg formátumban (nagyon nehezen áttekinthető) és PDF-ben. A SZDSZ is a honlapján közli a programját, sokkal áttekinthetőbben. Még nem volt időm egyiket se végig elolvasni, de mindkettőben vannak nagyon jó és tarthatatlannak tűnő ötletek is.

De minek? Évekig nyalták a két nagy párt valagát, aztán amikor leesett a tantusz, már késő volt osztogatni a gúnyos díjakat. Tényleg kíváncsi leszek, mi marad belőlük.


Politizáljunk

Előre megjegyzem, ezekben a bejegyzésekben (igen, több is lesz) a hangulat kedvéért (nomeg mert feszít az ideg) előfordulhat, hogy a bővített magyar szókincs is extenzíven felhasználásra kerül. Bár mivel politikáról volna szó, gondolom senkinek nem meglepő.

A választások kapcsán kicsit keresgéltem. Meg akartam nézni az öszes szereplő párt programját, és ért néhány “meglepetés”. A Magyar Szocialista Párt (továbbiakban MSZP) “programja” ugyan elérhető a honlapjukról, de semmi nincs benne. Belelapoztam, nem olvastam még végig, de amit láttam, az kiábrándító: semmi konkrétum, dobálóznak a jó hangzású idegen szavakkal, és ezzel vége is. E mellé tönkretették az országot, ez tagadhatatlan. A Fidesz még rosszabb, hiába kutattam vagy fél órát a honlapjukon, nem sikerült megtalálni a 2010-es választási programjukat. (Előfordulhat, hogy én vagyok a hülye, de ha én nem találom meg, akkor kinek van odarakva?) Mellesleg a nyitóoldalon rögtön meggyőznek, hogy ne szavazzak rájuk: “Beszédet mond Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. Ünnepeljünk együtt!” És szabad kezet csókolni Orbán úrnak? (Róla már csak a releváns PICSA szám jut eszembe… a savanyú mosoly is ott van, hogy tíz évvel a SzülinaPUNK után a Fidesz még mindig ugyanott tart.) Viktor volt amúgy az első politikus, akin megláttam, hogy demagóg (nem az utolsó, lásd Ferenc és a többiek). Voltam kábé tíz éves.

És ezzel a “két nagy pártot” le is tudtam. Most nem fér bele az időmbe több, úgyhogy egy következő bejegyzésben jön a többi.


Diszkrimináció

Két hírre szeretnék itt és most reflektálni, mert nagyon erőteljesen csapta ki a biztosítékot. Anno elég sokat kerestem egy olyan hírportált, ahol nem kell naponta ezerötszáz cikket átnyálazni, csak a lényeges hazai és nemzetközi híreket kapom. Végül meglett, néhány gazdasági Index-feed és a Google News “személyében”. Ez utóbbin akadtam a fentebb említett két hírre.

Először is, hogy Strassburg reklamál, amiért “könnyebb fogyatékos” gyerekeket speciális osztályba raktak (legalábbis akkor azt mondták rájuk). Megjegyzem, amennyire én tudom, abban az időszakban még nem is volt ennyire szőrszálhasogató a diszkrimináció-mánia. Először is, egy átlag tanárnak nincs képzettsége (szerintem) arra, hogy “könnyebb fogyatékos” gyerekekkel boldoguljon – az Isten szerelmére, soknak még a “normálisak” is gondot okoznak! Arról meg nem is beszélve, hogy többször hallottam olyanról, hogy fenyegetik a szakértői vizsgálatot végzőket, hogy nyilvánítsák a gyereket debilnek, még ha nem is az – kell a támogatás, ugye… És akkor Strassburg reklamál. Ami kiakaszt, az nem az, hogy a magyarországi ilyen diszkrimináció ellen reklamálnak. Oké, legyen integrált oktatás, adják rá a pénzt. Azt mondjuk nem értem, hogy a fogyatékos miért egyenlő a cigánnyal… Csak mert ő azt úgy szeretné beállítani? Megmosolyogtat. Az viszont nem, hogy valamiért a hírekben nem olvasok arról, hogy az EU hogy megszidja Szlovákiát azért, amit az ottani magyarokkal művel. Az első hír, amiben elmarasztaló külföldi véleményről olvastam, mai, és még csak nem is EU, hanem az amerikai kongresszus ítélné el a szlovák intézkedéseket. Elítélné. Hurrá.

(A másik a következőben.)


The male chauvinist

It all started with a video a friend (who’s not online right now, and might mind having his/her name published) sent me, with Dick Masterson talking about his philosophy, and i find it really… intriguing that whenever i show it to a girl, the reaction is the same. One tried to tickle me to death. One started her comment with a “nice” vulgar sentence in all capitals. I’m not going to details. Still, it made me think.

When a guy stands up and preaches chauvinism, every woman, intelligent as well as brick stupid, get angry, shout, kill and so on. Now when a woman starts to preach feminism, like two highly attractive women in the Politically Incorrect talk show, intelligent guys at least say “yeah, you’re right”. (Then have a nice round in bed and prove the chauvinist theory that way. Joking here.) Of course there are guys who get angry, and smash in the face of that woman.

Actually, in the second part of the earlier linked Politially Incorrect video, some intelligent arguments can be found. Carl Jung’s anima and animus for example. Michael Moore has the point i wrote about above, of “just nod, just agree”.

If someone happened to ask my opinion, i don’t care. I don’t care about being better in this stereotypical way, i don’t place myself higher than others based on their sex (i do place people relative to myself based on my experience and opinions). It’s sure nice to hear a guy stand there and say all that stuff, simply because it sounds nice to the male inside. That doesn’t mean i think the same, it’s just pleasing. Just the way feminists’ fights are funny.


News cover

I don’t know what are the banking agreements between Japan and the United States, considering what a fan japanese are of the US, i wouldn’t be surprised if they had some pact similar to the EU-USA agreement. But i don’t like this thing. Where’s privacy? Is “against terrorism” becoming the same kind of slogan as “for the socialism” was in the last century? Seriously, people! At least i’m somewhat relieved that on this occasion (apparently) Hungary displayed some independence and didn’t vote (exceptionally nose not in the “big boys’ ass”), although i’d have favoured it if we’d voted against it. It’s a nice thing to share banking data, okay, have the whole world data in one place, okay, one step closer to planetary union, but heck, this thing is not reciprocal! As far as news sources covered it, the States will have access to EU banking data, but EU won’t have access to US data. I’m considering opening an account in some offshore bank possibly without such restraints. I hate to be monitored. Especially if i’m not even notified of that fact.

Change of subject, there’s a really funny little detail about the otherwise terrible south philippines war. The islamic rebel organization is commonly abbreviated MILF. Thus, in the Philippines, MILF rebel. If you don’t get what’s funny about that name, Google it.


Félek

Nem látok előre. Egyáltalán. Nagyjából a saját dolgaimat meg tudom tervezni, de aztán mindig valaki belinkel egy Jobbikos videót (akár ők csinálták, akár csak az imperialista zsidó cigány német szuahéli cionista nagytőke provokációja) és elkezdek beleesni abba a fránya kétségbe. Nem tudok érvelni ellenük, az a szörnyű. Nem kóser, nem normális ez a szélsőségesség, de nem tudok rámutatni, hogy hol vannak a gyenge pontjai. Remélem csak, hogy marad valami az országból, amíg hazaérek, marad valami, ahova hazaérhetek… Azt látom csak, hogy rohad a társadalom, hogy a politika már szétrohadt, hogy a gazdaságról jó hír nem érkezik, és hódítanak a szélsőségek. Mi jön? Polgárháború? Nincs ki szembeszálljon a szélsőjobbal, a kommunisták nem tudnak már szembemenni velük más meg talán csak nem mer, vagy jól nem tud, a lényeg hogy ott vannak. És van támogatottságuk, mert valakik csak beszavazták őket a turulos pólójukkal az Európai Parlamentbe – csak aztán eszembe jut az egyik kedvenc PICSA idézetem, miszerint “hol a Szent Korona meg a Nagy Turul, mikor partiba vágnak háturul?” (Ostoba). Közben folyamatosan szembesülök vele, hogy a példának tekintett “nagy és fejlett demokráciákban” sem jobb a politikai helyzet, csak ott nem a szélsőségek a gond, hanem csak egyszerűen a mocsok. Nem akarom, hogy ilyen ocsmány társadalomban nőjenek fel a gyerekeim, ha lesznek valaha.


Kafkaz, Estike

Tegnap este az Estikében (az az Eötvös koli (jajjbocsánat, coli) pinceklubja) volt Kafkaz. Ez a Kaukázus-frontember Kardos-Horváth Jánosnak az “unplugged” szólóestje. Jó volt. Talán kevesen még emlékeztek, hogy a legutóbbi Kaukázus koncert után nyavalyogtam, hogy valami nem tetszik. Azóta se tudom egész pontosan, hogy mi a bajom a dologgal, de egy halvány sejtésem már van: egyszerűen nem illik a (bizonyos) dalok hangulatához, témájához, jellegéhez a bulihangulat. Az egyik kedvenc Kaukázus számom a “Jó, a rossz és a kreatív”, amikor magam hallgatom, nagyon megfog az egész, de mihelyt már a közönség énekli körülöttem (és tudom mocsok sznob állat vagyok, de a “közönség”-ről általában nincs túl jó véleményem), sekélyes, semmitmondó sablongyűjteménynek (ez meg egy alantas, alsókategóriás alliterációnak) tűnik csak. Talán ez zavar (tényleg nem tudom). Maga a zene tetszett, volt sok olyan szám, amit nem ismertem, volt sok, ami beismerten új és/vagy félkész – maradandó volt, ahogy egy hiba után azt mondja: “bazzeg ezt szombaton megtanulom”…