A legtöbb jól ment. Néhány meg kevésbé. A makro A és a mikro B ha meglesz, tényleg elkezdek lottózni. Az utolsó japán társadalmas szépségnek szóbeli vizsga kéne, mert így, hogy három oldal szövegbe kell harminc szót belerakni egy óra alatt, egész pontosan a lehetetlenhez közelít. A tanár utólag kérdezte, hogy ment, hát mondom ez mocsok nehéz volt, pedig tanultam is rendesen, erre megértően mosolygott, remélem lesz olyan jó fej, hogy átenged minimum ponttal… A többi szerintem egy-kettő híján meglesz, következő félévben meg újra jöhet a könyvelés és kezdhetem a statisztikát, alig várom már (nem).

Persze a vizsgaeredményeket csak szeptember végén kapom meg, nehogy igazán megnyugodhassak.

Holnap nyitok két vizsgával, az egyik az árelmélet, amitől eléggé tartottam, de aztán három nap tanulás után már úgy érzem, hogy talán sikerül átmenni. A másik a gazdasági szervezettan (vagy mi a szösz, a lényeg, hogy szintén mikro), aminek hiába olvastam el a jegyzetét, okosabb nem lettem tőle, cserébe a vizsgán számológép kivételével minden használható, úgyhogy nem is erőltettem.

Kedden egyébként folytatom egy bölcsész tárggyal, ami ugyan elég szopatósnak ígérkezik, mert szövegelni kell, de cserébe a téma nem idegen (kulturális interakciók), és mellesleg a tanár közölte, hogy nem fog megbuktatni. (Kerekperec.)

Szerdán lesz a környezeti projektes tárgy, amibe még bele se néztem, és annyira könnyűnek se ígérkezik, de valahogy nem tud érdekelni. Bár az én szakom tárgya, úgyhogy csak a kreditért az egész kedd délutánomat rászánom, és tanulok.

Csütörtökön “két” vizsgám lesz, csak így idézőjelben, mert az egyik angol, amivel úgy volt a tanár, hogy “gyere be, ha épp ráérsz és van kedved”, de tartok tőle, hogy nem lesz kedvem. Utána rémes délután fél ötös kezdéssel egy süketelős tárgy, ahol szintén bármit lehet használni a vizsgán (aka. ingyenkredit).

Reggel fölkelek valamikor, teljesen mindegy, hogy mikor, és teljesen mindegy, hogy mit csinálok egész nap, délután öttől nyolcig hulla álmos vagyok, és teljesen képtelen bármi hasznos tevékenységre. Ezzel csupán annyi a probléma, hogy akkor kéne tanulnom. Bár csak azért, mert eddig az volt az alapfeltevésem, hogy éjszaka nem tudok hatékonyan tanulni, és ez megdőlni látszik. Viszont ha minden este beszúrom ezt a két-három óra plusz alvást, azzal egyrészt nagyon sok potenciálisan hasznos időt vesztek el, másrészt még hajnal négykor is csak nehezen tudok elaludni, amiből következik, hogy másnap ismét reménytelen, hogy tudjak valami hasznosat csinálni abban a pár órában, amikor már amúgy is kómás lennék.

Ezzel semmi gond nem is lenne, ha a mikro-makro satöbbi tizennégy vizsgám mellé nem szeretnék még esetleg valami kellemeset is csinálni időnként. Vagy most jön az az időszak, amikor tényleg a tanuláson kívül semmi mást nem tudok csinálni?