Szőlős, Pásztó, Hasznos. A mai napom is – remélem – úgy telt. Fölkeltem tizenegy tájban – tekintve, hogy fél három körül feküdtem le (otthoniakkal beszélgettem), egész jó idő. Elolvatam a mai Naruto mangát, közben betoltam a szokásos hatalmas adag gabonapelyhet, belőttem a torrentet, hogy ne legyen kísértésem netezni, és nekiálltam kanjikat, szavakat ismételni. Az alapfok 18. leckéjétől kezdve van meg minden Ankiban, majd fel is töltöm őket egyszer. Csináltam ezt kábé ötig, annyi megszakítással, hogy kettő körül beraktam a rizst főni, amikor a torrent jelezte, hogy elkészült a következő (harmadik) rész a Firefly-ból. Gyorsan összeütöttem egy laktató curry-t (ráéreztem) és
ebéd
közben meg is néztem. Aztán torrent ki és nekiálltam anyagot gyűjteni a közgáz beadandóhoz. Ekkor vettem észre, hogy hangposta üzeneteim vannak – az nem tűnt fel, mikor csörgött. Már tegnap hozta a csomagküldő
a külső vinyót az Amazontól, ennyit erről. Vissza is hívtam, hogy elérhető vagyok, és azzal a lendülettel elindultam boltba venni tejet meg csokit (mert az kell).
Akkorát is rég estem – legutóbb a pesti
jégpályán
, amikor otthon voltam télen. A bringatárolók ilyen hegymászókötél-szerűséggel vannak elég véletlenszerűen körülkerítve (a Gaigosai maradványa), gondoltam, átugrom… Csak aztán a sötétben alattomosan földközelben bújkáló másik kötél közbeszólt, én meg majd' pofáraestem. Nem vészes, kezem horzsolt, térdem fáj, de szerencsére nem vagyok százhúsz kiló.
Egyébként egy Mars szeletet majszolok (amikor ezt a mondatot írom) és az imént még a Kaukázus énekelte, hogy
ne legyek bálna Japánban. (Azóta már In Flames szól, csak
fekete-fehéren.)
És alig értem haza a boltból és végeztem ki a fent említett Marsot, amikor már hívott is a papi, hogy megjött. Átvettem, kifizettem, mindjárt bontom.