Őszintén megmondom, néha nem értem az egyik munkatársamat. Nem tudom eldönteni, hogy egyszerűen csak buta-e, vagy… van egyáltalán más választás?

Velem egykorú csajról van szó, konkrétan egy nappal fiatalabb nálam, és nagyon buzgó. Lehet, hogy éppen ezért annyira szörnyen feltűnő, amikor hibázik (és ez elég gyakran megtörténik). Azon meg még mindig nem tudok túllépni, hogy az én generációmban még vannak olyan emberek (még Japánban is, ahol pedig már az ovisoknak is van mobiljuk), akik nem tudnak elboldogulni egy számítógéppel. És itt arra a szintre kell gondolni, hogy nem képes válaszolni a Windows kérdésére, hogy valóban törölni akarja-e a fájlt, aztán nem érti, hogy miért nem törlődik. Vagy hogy a szkenner menüjében nem tűnt fel neki a “beolvasási irány” beállítás, és inkább a gépen forgatja saját kezűleg, egyesével a beolvasott képeket.

De ez csak egy része a dolognak. A másik fele, amit nem igazán tudok feldolgozni, hogy egyszerűen mindent lejegyzetel, és mégse tudja a dolgokat. Én kb egy szót nem írok le (amiért mondjuk már megszóltak a főnökök párszor), csak azt, amiről tudom, hogy nagyon pontosan kell rá emlékezni, én meg elfelejteném (például különféle listák a gyártás különböző részeiben szükséges dolgokról). Ettől függetlenül ott tartunk, hogy nekem kell neki dolgokat elmagyarázni, mert egyszerűen még így majd két és fél hónap alatt sem sikerült beletanulnia a munkafolyamatba, amit pedig tényleg minden nap végigjátszunk.

Mindig fejbevág, amikor szembesülök vele, hogy másoknak mennyire teljesen mások a tanulási görbéik…