Nem kicsit volt jó buli, maradjunk annyiban. Sikerült elcsípnünk még a tehetségkutatósok utolsó néhány előadóját is, de csak a csúszásnak köszönhetően. A “profik” tényleg jól nyomták, az Iron Maidnem után már szép nagy örjöngő tömeg gyűlt össze a színpad előtt.

A maradandók nekem természetesen a nagy nevek, a Wisdom és a Depresszó voltak… a Wisdom szinte szóról szóra ugyanazt a műsort játszotta végig, mint anno a Helloween előtt januárban, de a színvonaluk miatt ez nem volt gond. A Maiden Wasted Years száma nagy sláger volt, csakúgy, mint a Survivor Eye of the Tiger-e. Azért persze a Wisdom számok is jók voltak, nekem a Holy Vagabond és egy másik, aminek nem tudom a címét tetszett leginkább.

A Depresszió meg ugye Depresszió… az egyetlen együttes egész nap ami megérte, hogy beálljak a tömegbe tombolódzani. Sajnos nem tudtuk végighallgatni, mert indulni kellett haza, de nagy örömömre szinte csak olyan számokat játszottak, amíg ott voltunk, amiket én is ismerek, és ráadásul még nagyon jók is. =)

Összesítve: király buli volt, aki kihagyta, bánhatja.