Ritkán nézek filmeket, és akkor is csak jókat. Legalábbis olyanokat, amik első pillantásra megtetszenek. Ilyen volt a Kegyetlen játékok is.

Ma este néztem meg először, és nagyon megfogott. Illik rá a cím, ez az első perctől fogva egyértelmű, de az utolsóig nem derül ki az igazi ok – én sem fogom most lelőni. Egy kis csoport new yorki sznobról szól, és az egyikük, a szívtipró Sebastian és nővére kegyetlen játékairól, amivel emberek jó hírét és lelkét teszik tönkre. Azonban egyszer csak hiba csúszik a számításokba, mert Sebastian szerelmes lesz a következő áldozatába, és ebben a számára teljesen új helyzetben ugyanolyan védtelenné válik, mint az addig általa kikészített emberek…

Nagyon mély értelme van, bármennyire is utálok ilyeneket írni – ha valaki bírja a film valóban kegyetlen valóságát, kötelező ez a mű.