A mai napom is csak úgy telt, ahogy az összes többi átlagos nyári napom is – neteztem, kódoltam, teszteltem, olvastam, tanultam, bringáztam… és nagyjából ennyi, a kötelező életfunkciókon kívül. Ma még ehhez hozzájön, hogy elkezdtem tanulni a bonyolultabb csomózási technikákat is, úgyhogy éppen kezd kibontakozni előttem egy egész csinos mintával megáldott karkötő. Hallod, thElfin?

Este megleptem magam, mert amikor úgy fél egy körül álmatlanul fetrengve tombolt az agyam, váratlanul egy halálos gondolat után egy vers született meg bennem. Ilyen sem gyakran fordul elő velem. Természetesen nem osztom meg a nagyközönséggel, nem azért készült – őszintén szólva, ha tudnám az okát, már nyomtatásban lenne =). Bár elég rövid, szerintem egész jó…

Na vissza is térnék a fonalaimhoz meg egy tál gyümölcshöz…