Már megint nem írtam semmit két egész napon át… Mi volt erre az okom? Nagyjából ez annyiban merül ki, hogy semmi érdekes, említésre méltó nem történt.

Menjek bele részletesen? Tessék…

Olvastam rengeteget, Elveszett Paradicsomot főleg, de közben letudtam egy Agatha Christie-t (Bertram Szálló) meg egy Vonnegutot (Isten áldja, Dr. Kervokian), csináltam egy még nem publikus projectemhez 4 új kinézetet, alkottam egy Lilamon fanlisting kinézetet Yagaminak, dolgozok egy kinézeten egy másik digimonos oldalnak is… Dehát ez titeket nyilván nem érdekel. Az In Flames-mániám azóta se csengett le, folyton a Reroute to Remain-t hallgatom (ezen az albumon van a Free Fall és a Black and White is).

A Bertram Szálló őszintén szólva nem feltétlen nyerte el tetszésemet. Egyszerűen semmi tényleges nyomozás nem volt benne, hiányoztak belőle azok a remek logikai villanások, amik a Poirot, Miss Marple vagy Holmes történeteket különben annyira jellemezték. Szóval esélye sem lenne egy kiváló minősítésre, egy közepessel kénytelen lesz megelégedni…

A Vonnegut mű viszont frenetikus volt. Igaz, hogy kevesebb, mint egy óra alatt kivégeztem, de nagyon jó volt. Gondolkoztat, szórakoztat, tartalmas és mégis könnyed… Nehéz elmondani. El kell olvasni. Majd most nekifogok a Kékszakállnak is és azt is kivégzem gyorsan. Ha véletlen elgépeltem a címét, elnézést kérek, nem jegyeztem meg, hogy mi is az az örményes hangzású név (Kervokian rémlik de nem fix, hogy pontosan az az).