Azért csak sikerült ma egy délután – egész pontosan három és fél óra – alatt megírnom egy fél színdarabot. Nem rossz, nem rossz. Most már nem tudom, mit csináljak. Szerintem fogom magam, és leheverek az ágyamra CáPAcát olvasni, mert az nagyon jó. Ha meg azt megunom, akkor fogom Richard Bach egy könyvét, a Jonathan, a sirályt, és azt olvasom helyette. Vagy még kitalálok valamit, bár sportolni biztos nem megyek, mert ma egy tüsszentés után megint úgy megfájdult a bal oldali bordáim környékén valami, hogy délig levegőt is alig tudtam venni. Mondjuk most már egy kicsit sokkal jobb, de azért nem akarok kockáztatni. Még az is lehet, hogy írok egy levelet. Ma már úgyis írtam egyet. Vagy verseket. Ki tudja. Én nem…