Tegnap este még mielőtt elaludtam volna olvasgattam néhány régebbi irományomat (meg írtam is hozzá egy keveset), és jó volt – már ha jó volt, mert lehet jó egy kellemetlen emléket felidézni? – újra végigolvasni az akkori gondolataimat. Azóta már legalább tudom, hogy hova s miért.

Ma összesen azt a keveset tervezem a gép előtt tölteni, ami ennek a bejegyzésnek az elküldésével zárul. Öcsivel kikaptunk WarCraftban, úgyhogy már nincs késztetés se itt maradni, mert a net most nem tud lekötni – na jó, majd talán este még benézek valamelyik csevegőszolgáltatás hálózatára, hátha sikerül jót beszélgetni valakivel.

Egyébként pedig egész délután olvasni fogok – Ecot, Vonnegutot, talán még Conan Doyle-t is; meg aztán majd este jó lenne Trivial Pursuitozni családilag. Ja meg tanulni is kéne, ne felejtsem, bár ez annyiban fog kimerülni, hogy némi unalommal vegyes közöny kíséretében megcsinálom a matekházit. Most meg ebéd.