Ez a mai nap nagyon nem akarja az igazságot. Főleg az este. Mert amíg nem értem haza gitáróráról, egész jó volt. Tanultunk egy újabb igealakot (passzív), meg hasonlók, a név és értelemmentes szerda délutáni moziórán a Ramen girl című magasröptű művet tekinthettük meg, majd utána egy bő órát prüncögtem gitárórán. Utána meg jött a vicc.

Ugyanis fogalmazást kellett írni. Csakhogy a feladat maga is japánul volt, és valami furcsa oknál fogva rossz értelmet rendeltem a kulcsszóhoz (még órán, amikor először hallottam), és így elsőre nem a hobbimról, hanem az álmaimról (mint életcél, satöbbi) írtam. Mondjuk lehet, hogy nem bánom… Úgy írtam, ahogy a vizsgán is kell majd: másfél óra, szótár nincs. Hiba már annál több lett így… De aztán kiderült az alapvető tévedés, és röpke ötven perc alatt megírtam egy másikat is, ezúttal már a hobbimról. Ismét csak szótár nélkül, de legalább ezúttal egy kicsit könnyebb dolgom volt, mert ehhez a témához legalább nagyjából ismertem a szavakat.

Most viszont, lévén az internet csoda, ha működik, inkább gyorsan elolvasom még a holnapi tanulnivalót, megfürdök és kakaót szürcsölgetve nézek egy-két rész animét. Csak a poén kedvéért.