Ma pedig jön az a rész, hogy kitalálok egy témát a közgáz beadandómnak — mint kiderült, ez már keddre aktuális lett volna. Az első ötletem a káoszelmélet a közgázban, mert arról (a káoszelméletről) legalább tudok ezt-azt korábbi előadásom miatt. Az egyetlen gond, hogy ehhez a témához még angolul is igen kevés a nyersanyag, nemhogy japánul. Most egész este ebben a témakörben fogok kutakodni, hogy legyen is valami felmutatható holnapra a papíromon. (Ami kell: téma, kulcsszavak, és az ok, hogy miért az a téma.)

Ma röviden összefoglalva előadást tartottam a beadandóm témájából (filozófia lett végül is, kollektív idealizmus (japánul talán 集合的観念論 lesz a fordítása), ne is keresd, nem találod máshol, én találtam ki). Ezzel az volt az egy probléma, hogy indulás előtt reggel nyolc óra ötvennyolc perckor (vagyis késésben voltam) tudatosult bennem, hogy ez mára kell. Sebaj, mihelyt szóbakerült a sorrend, jelentkeztem, hogy ha lehet, utolsónak… Így amíg a többiek beszéltek a témáikról (volt érdekes és kevésbé érdekes is), én is végig tudtam gondolni. Végül nagyon meglepett, hogy szinte semmi kérdés, bár Yokota tanárnő adott egy nagyon jót.

“Közgázon” az Al Gore-féle filmet néztük a globális felmelegedésről, jót aludtam rajta. Aztán a “töri”, amin meg csak azért könyörögtünk, hogy valaki lője már le a tanárt. Aki ráadásul most még görénykedett is, bár szerencsé(jé)re nem velem.

Zárásképpen Robi meg Max társaságában tesztelve lett a sárkányom, és még mindig jól működik. Szívmelengető érzés hallani, ahogy zúg a szárny alatt a szél.

Most pedig irány megvenni a jegyet a holnapi In Flames koncertre.