Az elmúlt egy-két hétben megnéztem a 2005 óta lefutott öt és egy negyed évadnyi Doctor Whot. Majd egyszer gondolom írok is róla, ha sikerül életre keltenem magam.

Más. Tegnap este takoyaki parti volt a volt kolimban, nem volt rossz, bár nem ártott volna, ha valaki ténylegesen tudja is, hogy hogy kell takoyakit csinálni. Szerencsére külföldi diákoknak ingyenes volt, úgyhogy egyrészt nem vesztettem semmit, másrészt minden külföldi természetesen megjelent egy jót kajálni. Egy japán ismerős meg nálam éjszakázott, mert nem érte már el a vonatot. Fura volt úgy fordítani, hogy valaki horkol a hátam mögött (bár ezen a fejhallgató sokat segített). Egyébként se volt problémamentes az ügy, mert nem volt videóm a C-hez, úgyhogy előbb megcsináltam a Denpát (ami eleve két óra kiesést jelent, ami idő alatt természetesen Doctor Whot néztem), aztán amikor azzal végeztünk jött a C. Ilyen hosszú éjszakám nem volt a nagy négyes óta (a C + Denpa + két Madoka legendás esetéről van szó).

Megkaptam a kottát az Ajikan dalhoz, amit majd előadunk, nem tűnik nehéznek – ami igazság szerint meglep, mert elég hírhedt az Ajikan ritmusszekciója.

Ki kéne terigetni. Ha már aludni úgyse.