A családi fészekben vasárnapokon és ünnepekkor is gyakran volt almás (pite), akkor még nagymamám előadásában. Aztán most kitaláltam, hogy ha már sütök valamit, akkor miért ne lehetne akár az a cél?

A süti anyai recept alapján és útmutatással készült, a végeredmény pedig csúnya de jó lett. Az úgy nem esett le, hogy a receptben a “hűvös hely”, ahova a tésztát el kellett volna rakni, az mondjuk ilyen hűtő-szinten hűvös, úgyhogy egy kicsit túl omlós lett végül.

Ettől függetlenül ízre, állagra és a törékenységétől eltekintve ránézésre is az elképzeléseknek megfelelően sikerült. A munkahelyemen is volt sikere. (Amennyi édességet én magamtól eszek, nem lenne értelme magamnak sütni.)