Nem tudom, hogy valami nagyon művészi blokk (kikérem magamnak, nekem nyugtát szíveskedjék mondani) jött rám vagy mi, de egyszerűen már képtelen vagyok értelmes hosszabb írásokat produkálni a beadandóimhoz. Vagy lehet, hogy csak a témák olyan lehetetlenül ostobák, hogy esélyem sincs? Minden esetre az alternatív hajtású autókról tudtam írni kétezerötszáz karaktert, de hogy mit gondolok a munkáról, már ezer karakterig se tudtam eljutni. Aztán most látom, hogy az utolsó ilyen fogalmazós beadandó nagyjából háromezer karakter illene, hogy legyen, amit egyszerűen reménytelennek érzek. Egy teljesen értelmetlen és lényegi tartalom nélküli tantárgyról van szó, a beadandó meghatározása: (1) az egyetemre kerülés előtti önmagad értékelése és bemutatása valamint (2) a tantárgy előadásain és általában az egyetemen eddig “tanult” anyagra építve (3) a diplomázás utáni tervezett pályádat szem előtt tartva (4) az elkövetkező egyetemi éveid tanulmányi és kutatói tervét írd le háromezer karakterben. És akkor itt olyan cifrán káromkodok, hogy már a blogba se szeretném leírni, pedig azért ez már látott egyet s mást. A másik hasonlóan hasznos és értelmes tantárgy beadandójába már kellett hasonlót írni, bár ott “csak” ezer karakterben. Az biztos, hogy fel fogom használni azt is, de hogy sikerül-e háromezer karakterig húzni, már más kérdés. Pedig még ma meg akartam volna csinálni…