The other day I noticed that Starbucks rolled out another coffee, so of course I gave it a try. El Salvador Pacamara (as the name suggests) comes from Central America, where its grown “on the slopes of a volcano”, on the Montecarlos coffee estate. I tend to expect full-bodied and dark roasted, aromatic coffees from the Americas, and Pacamara was no letdown.
Starbucks Christmas
Today i went to grab my dose of coffee for the coming ~10 days at the local Starbucks, and the whole place’s already in full Christmas mood. I got a sample of their Christmas blend and some “cranberry bliss bar” cookie, with encouraging introduction from the barista girl saying they match really well because of their cinnamon spiciness.
I was a bit confused at first about the “spicy” part when i actually put the samples to the test, since the coffee had a really nice, sweet berry-like aroma, supplemented by a warm and smooth (and indeed with a tint of cinnamon) taste. However, the real wonder came when i munched down the cookie bit too: the two together turned into the all-so-familiar (and all-so-missed) taste of mince pie.
I even considered actually buying a bigger dose of the duo then and there, but alas, i’m not well-off enough to pay 300 yen for a single slice of cookie (and i was buying the beans anyway, though of the espresso Christmas roast).
Furcsaságok
Azért akadtak érdekes dolgok. Például a Navy Pieren megittam életem első és valószínűleg utolsó Starbucks kávéját – hatalmas amerikai-style pohár kávé volt kakaóval benne, szóval elvileg erősnek kellett volna lennie, ehhez képest (kettőkor ittam és) már hatkor majd’ elaludtam a buszon hazafelé. Ráadásul úgy leégette a nyelvemet az a jóság, hogy még most is fáj(dogál). Aztán ma, amikor vacsizni mentünk egy benzinkút mellett beleakadt a táskám egy kocsi visszapillantójába, mire az elég érdekes irányban kezdett el liffegni. A vicces, hogy alig ért hozzá, azt hittem csak súrolta, a másik vicces, hogy ültek az adott kocsiban, de mondtam, hogy sorry, úgyhogy nem rúgták le a vesém. Aztán még persze rengeteget röhögtünk mindenféle piszkos és ordenáré dolgokon meg lehozós szóvicceken és retortokon, nameg ma is egy kicsit túl sokat vacsiztam. Nagyjából kétszer annyit, mint kellett volna – már nem mintha nem férne el, csak azért nem kellemes annyira. Mondjuk finom volt (csili + “chicago-style” hot-dog).
-
Recent Posts
Tags
ale anime art beer blog clojure code coffee deutsch emo english fansub filozófia food gaming gastrovale geek hegymász jlc kaja kubernetes kultúra language literature live magyar movie másnap politika rant sport suli szolgálati közlemény travel társadalom ubuntu university weather work zene 日本 日本語 百名山 艦これ 軽音-
Recent Posts
Tags
ale anime art beer blog clojure code coffee deutsch emo english fansub filozófia food gaming gastrovale geek hegymász jlc kaja kubernetes kultúra language literature live magyar movie másnap politika rant sport suli szolgálati közlemény travel társadalom ubuntu university weather work zene 日本 日本語 百名山 艦これ 軽音七大陸最高峰チャレンジ