Végre, végre, megérkeztek, megjöttek, megkaptam, megvettem, meg-meg-meg… itt van az ölemben a Paradise Lost (Elveszett Paradicsom angolul), a Blind Guardian új albuma (ld. következő bejegyzés) és a másik fő attrakció, az Iron Maiden királyságos új albuma!

Kezdjünk is hozzá. Első dolgom megnézni a “Limited deluxe edition” címmel járó bónusz DVD-t. Van rajta egy fél órás “így készült” videó, ami az album felvételének háttéreseményeit mutatja be, ahogy egy Maiden DVD-től elvárható, még humorosan is. Még leledzik a lemezen két videó, az egyik a The Reincarnation of Benjamin Breeg, a másik pedig a Different World. Továbbá ha valaki van olyan türelmes, mint én, találhat a korongon jópár képet a stúdiómunkálatok idejéről.

Ennyi is lenne a DVD. Jöhet az igazi lényeg, a CD. Ahogy a Winamp betöltötte a lemezt, és végigtekintettem a számlistát, az első információ, ami elérte az agyam, hogy a legrövidebb szám is négy perc fölött van… Azannya. Rendben, ez a Maidentől nem olyan rendkívüli, csak úgy tűnik, elszoktam tőlük az utóbbi időben. Nem fogom a számokat külön-külön értékelni, csak egy tizes skálán pontozom majd, a mélyebb gondolatokat mindenkinek magának kell kihallania belőlük (vagy a DVD-ről, ugyanis elmondják minden szám történetét). Valamelyik videóban (nem tudom már – szánom-bánom – melyikben) Adrian Smith olyan egy szólót levág, hogy szó szerint tátott szájjal néztem… pedig láttam már egy párat.

Az egyetlen dolog, amitől féltettem az albumot, az az volt, hogy egy kicsit túl Bruce-os lesz (értsd: túlságosan is az ő szólómunkásságára fog hasonlítani). Szerencsére nem jött be.

Első szám a Different World, az album legelső és legrövidebb darabja. 8/10

Második: These Colours Don’t Run. Mint megtudtuk Bruce-tól, a színek itt a zászlók színeire utalnak. 8/10

A harmadik a már korábban neten hallgatható Brighter Than a Thousand Suns ami, bár még mindig nem a leghosszabb szám az albumon, mégis majdnem kilenc perces… 8/10

Negyedik: The Pilgrim. Nem igazán akarok hozzá sok mindent írni. Szerintem az egyik legjobb szám az albumon. 10/10

A The Longest Day az ötödik a tízből, és mint ezen az albumon megszokott, elég szép hosszal van megáldva. Nem csoda, mivel témája a D-Day, vagy ahogy többen ismerik, a normandiai partraszállás. 9/10

Az Out of The Shadows, amint egy hatodik számtól és egy “shadow”-t tartalmazó címtől elvárható, nagyon eltalált szám. Lehet, hogy szentségtörök, de nekem néhány fordulat ismerős volt a No More Lies-ból. 9.9/10

Ezután jöhet a kislemezről meg a netről is már jól (ha nem is unalomig) ismert The Reincarnation of Benjamin Breeg. Jó hosszú, jó ritmusú, jó zene, engem egy kicsit a Paschendale-re emlékeztet. 9/10

For The Greater Good of God a soron következő. Tetszik. 9.8/10

A Lord of Light szerintetek miről szól? Gondolom sokan rávágnák kapásból, hogy a Fény Ura Isten. Na itt jön egy tévedés, még ha nem is halálos. Bár lehet, hogy pont az. Ugyanis a Fény Ura Lucifer. Akik latinul tudnak valamit, azoknak ez gondolom nem kérdés, a többiek meg nézzenek csak utána, tényleg úgy van. 9/10

Végül… The Legacy. Rúgja meg a macska, elég jóra sikerült. De azért nem veri az eget. Zárás. 8/10

Az egész lemez meg: 8/10

Szövegesen: Maidenek között átlagos