Kezdjük egy igazán archaikus időponttal, tegnap előtt, azaz péntek reggellel. Frissen és üdén indulta a nap, első nyelvtan fele elment az október hatodikai megemlékező rádióműssorral. Sok eredetiség nem igzán szorult beléjük, minden évben csak beolvassák az aradi tizenhárom neveit és élettörténeteit, és annyi.

Aznap kevés említésre méltó dolog történt, de ha már méltók rá, említsem őket. Először is, az osztályfőnökünkre rájött az ovihiszti és nem beszélt velünk egész nap – pontosabban mintha ott se lettünk volna, ha szóltunk hozzá, nem reagált. E mögött az állt, hogy csütörtökön egy kicsit vadra sikerült az ofői óra, azt eredményezve, hogy drága tanárnő kirohant.

Másik érdekesség péntekről a fizika dolgozat volt. Írtam puskát, de természetesen tökéletesen feleslegesnek bizonyult, mivel sikerült pont úgy összállítania a dolgozatot a tanárnak, hogy csak azok a témák kerültek bele, amiket jelentéktelennek ítéltem és így kihagytam a puskából. Ahhoz képest szerintem jó lett, csak egyet kellett tippelnem. =)

A harmadik, egyben utolsó “érdekesség” este esett meg… Éppen lefekvéshez készülődtem, amikor észrevettem, hogy az erkély függönye mellett fény szűrődik be – ez pedig eléggé zavar az elalvásban. Mentem és megigazítottam, de akkor megláttam, hogy az egész környék hideg fényben úszik. Kinyitottam hát az ajtót, és le is esett, hogy mit látok: a telihold szabadjára engedte fényét. Állok az erkélyen, gyönyörködök a Holdban, és ebben az idilli pillanatban megüti a fülemet (auu! =)) egy távoli csehóból érkező ismerős dallam: Deep Purple – Smoke on the Water… Na az a hangulat akkor és ott nagyon megmarad bennem…