Este fél kilenc… azt hiszem, ezzel rekordot döntöttem most azon a téren, hogy egy nap, amikor blogolni akarok, milyen későn jutok géphez ilyen célra. A mai napom nagyon jó volt, csak borzasztó hosszú
Reggel szerencsére nem volt első órám (iskolában nem járok angolra), úgyhogy jót pingpongozhattam, direkt vittem ütőket és labdákat. Három meccs után már jól bele is lendültem, és elkezdtem alázni – mármint elkezdtem volna úgy igazán, ha maradtak volna még potenciális ellenfelek. =)
A nap tanítási része mint elvárható “easy as a pie”, végig olvastam meg pihentem, semmi váratlan nem ütött be ellentétben a szokásossal…
Aztán jöhetett a délután. Elszabadultam utolsó óráról (biológia: enzimek, fotoszintézis, klorofill, xantofill), irány a könyvtár! Beültem, volt körülbelül három óra, gyorsan előszedtem a japánkönyvet, és öt után ki is jöttem a könyvtárból. Feladatokat írtam a könyvből. Jelenleg ezek Ai és Na típusú melléknevek ragozásának gyakorlása eszméletlen mértékben (csak az első feladatban 62 melléknév), és ezen még nem is sikerült eddig túllépnem… Ja ezzel már egy fél estém és egy fél délutánom ráment arra a feladatra, és még mindig csak a felénél tartok – igaz, a melléknévragozást nagyon megtanulom ezzel. Szerintem az igeragozást is ilyen horribilis mennyiségben kellett volna gyakoroltatnia a könyvnek, akkor lehet, az is jobban megragadt volna =). Így még mindig el kell gondolkoznom például a “kau” vagy a “yomu” igék közvetlen múlt idejű alakjain (a kau-é azt hiszem “katta”, a yomu-é “yonda”).
Amikor hat óra felé hazaértem anyukám megkért, hogy menjek vele a kórházba nagymamámat meglátogatni – nyugi, nincs baja, csak infúzióra feküdt be a biztonság kedvéért. Azért mielőtt elindultam, bekapcsoltam az Azureust, hogy legalább addig töltse a Tsubasa Chronicle-t amíg nem vagyok itthon.
Hét óra előtt nem sokkal ismét hazaértem, megvacsiztam, megcsináltam a házimat, megfürödtem, hajat mostam, és mire sikerült mindent befejezni, fél 9. Király, nem? =)
Azt hiszem, ma nem melózok már többet. Isten áldja, Mr. Rosewater!