Ez azért vicces… november harmadik napja van, azoknak, akik esetleg nem tudnák. Péntek.

Tegnap lényegében egész délután nem voltam itthon, és mivel a délután nekem a tradicionális blogíró időszakom, ezért tegnap nem született bejegyzés. Pedig lett volna miről írnom, csak úgy tobzódtak az agyamban a jobbnál jobb és bármilyen nyelven hosszan kifejthető gondolatok, de most, hogy végre idejutottam, valahogy egy se akar visszatérni. Így aztán nincs sok választásom, legyen az örök angolos téma, az időjárás. Erről mindig lehet beszélni.

Cseppet mulatságos, ahogy mostanában Gaia viselkedik velünk… igaz, az már kevésbé, ahogy mi viselkedünk vele. Tegnap délután olyan hideg volt, hogy elő kellett szednem a téli kabátomat és sapkámat, és abban mászkálni – megjegyzem, még ebben a szibériai felszerelésben is hidegem volt. Alkalmanként mintha még hópihék szállingózását is meg lehetett volna figyelni… ezzel, remélem, így november elején még csak ijesztget az idő, nem akar komolyan havazni. Ezt támasztja alá az is, hogy most már tökéletesen kitisztult az ég, ragyogóan süt a nap. Igaz, még nem voltam kint, szóval nem tudom, mennyire van hideg, de azért annyira nem lehet, mint tegnap este…

Még ma lesz módom megtapasztalni, hiszen kora délután be kell kúsznom a városba táskát venni magamnak (a jó öreg hűséges Budmilnak szétment a zipzárja, véglegesen), nameg este Road + Tankcsapda koncert lényegében a szomszédban… Alig várom =)