A “ya kinen” japánul van (や記念), és azt jelenti, hogy “és emlékek, stb”. Ebből gondolom ki lehet találni, hogy ez egy hosszú (vagy nem) és untató (vagy nem) bejegyzés lesz, a tegnapi és mai napomról, meg szokás szerint néhány tervemről (vagy nem).

Tegnap volt évzáró, ugye bizonyítványt meg adott esetben oklevel(ek)et kaptunk kézhez. Egyetlen meglepetés az volt, hogy a Széchenyiről szóló “országos történelmi-műveltségi vetélkedőn csapatban elért negyedik helyezésért” kaptunk oklevelet. Hurrá. A bizonyítvány – szintén egy meglepetés híján – olyan, amilyenre számítottam, és amilyet tavaly évzárón megjósoltam az osztályfőnökömnek: kitűnő. Hurrá. A meglepetés annyi, hogy valami csoda folytán bioszból is dicséretet kaptam, jó lenne tudni, hogy az hogy sikerült. Nem baj, meg nem árt. Hurrá.

Az évzáró örömére pedig este kikapcsolódtunk egy kicsit a barátaimmal. Ilyen bulikat szeretem én igazán, amikor senki nem sakk-matt-részeg, csak éppen kellemes a hangulat, nem kell sokezer forintot mindenféle töményekre elkölteni, csak fejenként három-négy sör és meg van oldva az este 500 forintból (ugye a Tescoban akciósan Adamsbräu: 99 Ft – ez volt itt a reklám helye), még másnaposak sem leszünk tőle, és még jól is éreztük magunkat.

Ma pedig még visszamegyek a suliba, mert az amerikai úthoz (egész pontosan a vízumhoz) kell iskolalátogatási igazolás és a bizonyítványom hitelesített fénymásolata. Tegnap délután mondjuk (pont a feljebb említett buli előtt) az egyik barátom a kezembe nyomta ezeket, hogy tessék, rakd el, de ugye táska nem volt nálam, a farzsebemben meg annyi maradt azokból a papírokból, hogy azt már nem lenne képem leadni. Délután még kreszórám is lesz, az utolsó a csütörtöki vizsga előtt. Épp ezért ezen a két napon erőteljes tanulást fogok produkálni (pedig épp véget ért a tanév, hát nem vicces?), mert nagyon nem esne jól megbukni – mondjuk a legutóbbi órán három próbatesztből egyszer se buktam meg, és sikerült egyszer egy olyat produkálni, amiben csak három hibapontom volt. Ezt még javítani kell, úgyhogy ma még kresz előtt is tanulok keményen (lesz rá kb két órám, bőven elég az). Ha túlleszek a kreszen, jöhet majd az egészségügyi meg a rutin, de hol van az még. Szóval ha túlleszek a kreszen, ezerrel kezdek olvasni mindenféle könyveket. Nagyjából 30 kötelező és/vagy ajánlott olvasmány van, nem kéne kihagyni egyet se, plusz még van kint nálam három könyvtári könyv (Káosz, Vonnegut – Hamvaskék sárkány, Haikuk és wakák) meg bátyám egy könyve (Vonnegut – Jailbird) – ezekkel fogok kezdeni. Aztán Kalevala meg a kötelezők.

Ja és a nyáron akarok csinálni valami nagyon webkettes oldalt, csupa gradient (átmenet), csupa ajax, csupa csupa “új technológia”. Majd meglássuk, hogy milyen is lesz – az minden esetre biztos, hogy nem teljesen ajaxos, mert egy olyan oldal keresőoptimalizálása horror. Szerintem.