Most már tényleg vége van a tanévnek. Megvolt a német is, holnapra még egy oldalt meg kell írni, na de kérlek, szótárral az szieszta. Mindjárt neki is fogok…

Kedden még lesz egy filozófia előadásom, amire még nem készültem, de ez nagyjából az imént említett német beadandó szintjén áll. Téma a szubjektív idealisták lesznek.

Viszont egy kicsit el is kenődök lassan: ma ugyanis félelmetesen az az érzésem van, hogy nem csináltam semmi értelmeset. Nem írtam meg egy újabb modult a bloghoz, nem sikerült rekord-röviden megírni egy Code Golfos feladatot (az az stdin egy magamfajta (kezdő) phpsnak a szívás csúcsa – el nem tudom képzelni, hogy tudnak mások 63 karakterből olyat írni stdinnel, ami nekem anélkül se megy 65 alá), nem olvastam eleget, nem szereztem meg a felvételi tájoló bölcsészszakos kötetét (majd hétfőn, ha minden jól megy), nem koriztam, nem mentem el arra az irodalmi rendezvényre, amire terveztem, úgyhogy kész. Vagy most vagy soha…