[…] rendkívül fontos, hogy meséket és legendákat meséljünk a gyerekeknek és vallási fogalmakat (dogmata) értessünk meg a felnőttekkel, mert ezek olyan instrumentális jelképeket jelenítenek meg, amelyek segítségével a tudattalan tartalmak átirányíthatók a tudatba és ott értelmezhetők és integrálhatók. Ha ugyanis ez nem történik meg, akkor ezek gyakran tetemes energiája beleömlik a normálisan kevéssé hangsúlyozott, tudatos tartalmakba és az utóbbiak erőssége patologikus fokú lesz. Ily módon keletkeznek az olyan látszólag indokolatlan fóbiák és obszessziók, amilyenek az egzaltált eszmék, az idioszinkráziák, a hipochondriás elképzelések és az intellektuális perverziók, s ezek mindegyike megjelenhet szociális, vallási vagy politikai köntösben.

C. G. Jung – Aion, pp. 141