A Janus Pannonius költészetének reneszánsz jellegéről szóló irodalom tételem kész. Nagyjából. Nem mondom, hogy félelmetesen jó lett, de először csináltam ilyet – a többi már biztos jobban fog sikerülni. Holnap szerintem egy filozófia esszé után nekiülök a Dante-tételnek, és elolvasom megint a reneszánszhoz tartozó részt a tankönyvből. Hurrá.

Most az lenne a logikus, hogy pihenéshez látok, de én inkább fogom és megcsinálom a matekházit, hogy holnap törifakton ahelyett inkább olvasni tudjak majd nyugodtan (akkor nincs teher már a vállamon legalább). Ha még azután lesz valamennyi életerőm (chakrám), azt viszont már biztosan az Aionba fogom ölni. Be kéne fejezni már, és még alig állok vele valahogy.

Holnap reggel pedig német középfokú TELC nyelvvizsga, és nekem, hogy úgy mondjam, tele van a gatyám. Most kezdek hozzá csak úgy igazán tanulni, úgyhogy három óra alatt (nyolc utáni tanulásra ugyanis inkább nem bazíroznék) kell mindent elsajátítanom. Addig is persze a háttérben csak Rammsein megy, este pedig egy német nyelvű Sherlock Holmes-kötet van még betervezve (természetesen nem az egész, csak úgy olvasgatni). Egész délután a német szótárakkal a kezemben fogok rohangálni…