A tegnapi napom egy az egyben a tanulásnak volt szánva, mivel (amint arról plörkön írtam), a tételekkel nem éppen úgy állok, ahogy a szóbelik előtti nap kéne – viszont ma érkezett a “megváltás”. Mivel estére (nagy szenvedések árán) eljutottam az Abigélnek nagyjából a feléig, és egy-kettő kivételével (hatvanból) minden tételhez tudtam volna mondani valamit, valahol reméltem, hogy ma délutánra raknak be – akkor legalább gyorsan túl lettem volna rajta, viszont nem az első turnusban, így még lett volna időm átfutni azt a maradék kettőt (Mikszáth, Indul a bakterház). A feltételes mód sugallja, hogy nem így lett: szombaton fogok szóbelizni, dél körül, tekintve hogy a szombati második (vagyis legutolsó) csoportban vagyok utolsó előtti (valószínűleg csak azért nem utolsó, mert az egy osztálytársam, aki hozzám hasonlóan két tárgyból felel csak, “V” betűs, míg én “E”-vel kezdődök). Nyertem két napot, tanulok, bringázok, ma megejtek egy filmet is (visszatér a nagy kényelem), melózok is talán, ha olyanom lesz… Szombaton meg lecsap Damoklész kardja.
Élek ám
Egy kicsit – vagy épp hogy nagyon. Tegnap megvolt a matek emelt szóbeli, és szerencsém volt. Amikor odaértem tudtam meg egy volt osztálytársamtól, hogy nem egy az egyben ugyanazok a tételek vannak meg nekem (nem néztem ugyanis a tétellistát, csak megszereztem a tételeket), mint amikből majd ki fogtam volt húzni (van egyáltalán ilyen igealak? ha nincs, most teremtettem – pontos neo-régies nyelvtan később) , úgyhogy a várakozás rövid percei gyorsan teltek. Első voltam a névsorban, és bár nem elsőnek húztam tételt, elsőnek feleltem – a háromszögek nevezetes vonalaiból és köreiből. Azon kevesek egyike (a többi az analízis-tételek), amiket biztosan tudtam – igaz, ez nem jelenti, hogy jó is lett. Nem lett rossz… mosolyogtak, a hangulat jó volt, és nem bakiztam (nagyot). Alkalmazást mondjuk nem tudtam (olyan igazi gyakorlati alkalmazást) mondani, de kit érdekel. Engem akkor se, ha azon múlt.
Unalmas, tudom
Matek, matek, matek. Még szerencse, hogy a tételek nagy része olyan, hogy egyszer elolvasom, és tudom… Azért a körről talán nem olyan nehéz nagyon sok mindent elmondani, tekintve, hogy az egyik (ha nem a) legegyszerűbb és mégis legbonyolultabb geometriai alakzat. A “nehezebb” tételeknél, főleg az analízis dolgoknál azért már oda kell figyelni, bár ott se a tananyaggal van a probléma, hanem a felhasználási lehetőségekkel és a példákkal. Mert bevallom őszintén, én ugyan nem tudnék azonnal mondani egy gyakorlati alkalmazást az integrálszámításhoz. Biztos van, és biztos egyértelmű, csak még nem.
Eddig egyébként eszemben sem volt tanulni, reggel elmentem a leleteimmel az orvoshoz, úgyhogy most már kész van az orvosi igazolás a japán pályázathoz, meg bevittem a suliba az ajánlólevél-sablont, mert ajánlólevelet is kéne íratnom valakivel, valakikkel. Aztán körbesétáltam a blogszférán, és játszadoztam egy színösszeállítással, amiből majd valamikor lehet, hogy kinézet születik – már nagyon akarnék egy használható és szép barokkos vagy viktoriánus, barna-kopott, és mégis webkettes kinézetet csinálni, de még nem jött össze.
Később délután lehet, hogy megyek a mai Szerdatársaság összejövetelre, mert ahogy a műsorajánlóban vagy miben látom, a Szépírók Társaságának tagjaival lesz valami beszélgetés, ami pedig lehet, hogy érdekes lesz. Majd eldől.
Adrenaline
Loads of adrenaline wasted for nothing. Not so huge loads, but still. I was a bit pessimistic about my math written exam, but it turned out quite good… 90%. About 20% over my expectation. I was very surprised when i’d seen the result—i could say lightningstruck (wouldn’t be true). On the other hand, my history ended up worse than expected, 85%. I don’t really agree with a couple of scores given for my essays, so i’ll go to school tomorrow and complain a lot. The literature/grammar one’s as expected, 92%. I planned to write this post in hungarian, but since it was an english turn now and i had nothing else to write about now…
Hozzáfok
Most pedig, jelentem alássan, hozzáfogok a matek szóbeli tételek megtanulásához. Jövő hétfőn üt be ugyan “csak” a krach, viszont nekem eszem ágában sincs nagyon megerőltetni magam – mondjuk így is az lesz belőle. Valamiért nem tudom komolyan venni ezt az érettségi mizériát, és már negyvenkétszer (az élet, a világmindenség meg minden!) megbántam, hogy emeltre jelentkeztem matekból. Most jöhet az a rész, hogy magadnak akartad, te döntésed volt et cætera, de inkább hagyjuk el, mert tudom én azt magamtól is.
Ma délután úgyis kiderülnek az írásbelik eredményei (a magyar és a töri legalábbis biztosan, a matekról nem tudok semmit), és így kiderül, mennyire kell komolyan vennem a tanulást a szóbelikre (sajnos a matekot mindenképp nagyon, mert megérzésem szerint pocsék lett az írásbelim), vagyis hogy mennyi szabad időm lesz az eljövendő három hétben. Amíg suliban leszek, átküldöm a lemezkarbantartót a C:-men, mert sír, hogy kevés a hely – pedig nem is (annyira).
(Valamit elfelejtettem.)
Üsd amíg még meleg
Ünnepélyesen bejelentem, a mai nappal nekifogok a szóbeli érettségikre való tanuláshoz. A tételek java elvileg hamarosan meglesz, már csak meg kell majd tanulni őket, de ma azzal kezdek, hogy…
Na jó, elég az álságoskodásból. Elolvasom ma a maradékot a Harmonia Caelestisből, hogy ma, de legkésőbb holnap ki tudjam venni Örkény Egyperceseit a könyvtárból, mivel az tétel. Elolvasom, és azzal kész is (eddig csak azokat olvastam, amik benne vannak a szöveggyűjteményünkben) – aztán lehet továbblépni. Főleg a matekra kell majd koncentrálnom, mert hogy az emelt (minek, ó minek?), de szerintem ott is annyival letudom, hogy elolvasom, aztán másnap kipróbálom, hogy megjegyeztem-e.
Mindazonáltal… Ma eddig a legjelentősebb elfoglaltságom egy Slashdot hírhez kapcsolódott: a Fermilab kapott egy kódolt levelet, amit ki kellene bogozni. A vonalas bekezdésekből már sikerült értelmes szöveget kicsikarni (bár kétséges, hogy nincs-e még benne már is, a középsővel viszont nem jutottak semmire. Főleg ezzel foglalkoztam ma, a hex értékekkel és az előfordulási gyakorisággal is játszottam, de semmi lényegit nem találtam. Nem vagyok nagy kódtörő…
Viszont keresek jó tutorialt a “public key encryption” gyakorlati használatához.
Vége
A mai nappal pedig köszönöm szépen, vége, ésatöbbi. Mármint az írásbeli érettségiknek, részemről. Direkt nem írtam róluk semmit, amíg túl nem lettem ma a középszintű történelem írásbeli vizsgán, így 2008. május 7-én (egy csepp SEO sosem árt). Most pedig következzék egy – természetesen dögunalmas (remélem nem), hosszú (ez fix) és személye – leírás az elmúlt három nap írásbelijeiről: középszintű magyar és történelem, sajnos emelt szintű matek (az emelt szint sajnos, nem a matek).
Merész
A tegnapi nagy vállalkozás után ma elkezdek egy másikat, amit viszont elég nehéz lenne egy délután alatt lezavarni: elkezdem ugyanis kidolgozni a szóbeli tételeket. Különösen a magyar (különösen az irodalom) tételek lesznek fontosak, mert abból az iskolai oktatásunk nagyjából a nevek magasságáig terjed (tehát a tananyagban szereplő írókról/költőkről lényegében az összes ismeretünk a nevük). Az ókort úgy tervezem, hogy majd csak az írásbeli előtt még egyszer átfutom, ugyanis azt már egyszer tavaly ősszel átnéztem. Janus Pannoniusszal fogom kezdeni, aztán jöhet Dante (holnap, mondjuk). Ahhoz, hogy be tudjam fejezni időre, a matekokat kell a végére hagynom. Ugyanis, bár abból emeltre megyek, de az írásbelitől nem félek, mert matekból komoly a fakt, magyarból viszont most kell megtanulni az anyagot…
OMG
Tegnap este elhatároztam, hogy mostantól elkezdek készülni az érettségire. Ez abból fog állni, hogy minden hétköznap délután megcsinálok egy feladatsort valamelyik tárgyamból (emelt matek, közép magyar, töri). Ma emelt matekkal kezdtem (a most őszivel), és pánik. Megcsináltam rendben, de milliárdszor jobban oda kell figyelnem, mert ez a javítókulcs minden kis hülye részeredményért ad pontot, amit persze nem szoktam kiírni. Mondjuk így kész lettem majdnem másfél órával az idő előtt, szóval még úgy is bőven benne leszek. A lényeg, hogy javítottam magamnak, és kis jóindulattal lett csak meg a 70%… Szóval lesz még mit javítani.
Gondolatok
Ez egy olyan fajta bejegyzés lesz, amikor az elején elindulok valahonnan, írok jó sokat, amíg van valami leírható gondolat a fejemben, aztán egyszer csak vége lesz. Az egy gond ezekkel, hogy van nyolc bejegyzésre való szöveg kerül egybe. Ez van…
-
Recent Posts
Tags
ale anime art beer blog clojure code coffee deutsch emo english fansub fest filozófia food gaming gastrovale geek hegymász jlc kaja kultúra language literature live magyar movie másnap politika rant sport suli szolgálati közlemény travel társadalom ubuntu university weather work zene 日本 日本語 百名山 艦これ 軽音-
Recent Posts
Tags
ale anime art beer blog clojure code coffee deutsch emo english fansub fest filozófia food gaming gastrovale geek hegymász jlc kaja kultúra language literature live magyar movie másnap politika rant sport suli szolgálati közlemény travel társadalom ubuntu university weather work zene 日本 日本語 百名山 艦これ 軽音七大陸最高峰チャレンジ