Nagyon merész vagyok éppen… Vezeték nélküli hálózaton keresztül kezdtem el DVD-t írni (négy gigás DVD, teleírom). Az író a laptopban, az adat az asztali gépben. Remélem sikerülni fog… Morc lennék, ha elrontaná – ezen kívül csak egy üres DVD-m maradt már (meg két CD, de azt úgyse igen használom). Alig várom már, hogy felbukkanjanak az olcsó és kicsi SSD-k. Főleg ha számítógépekben – az Intel már úgyis 80 meg 160 gigás kiadásokat tervez, bár még mindig iszonyat drága. Majd pár év múlva… Poén lenne, ha azonnal induló gépek lennének már… (Kicsit összefüggéstelen, hagyjál.)

Reggel elmentem orvoshoz, a japán ösztöndíjhoz kell ugyanis igazolás, aminek az egyszerűbb részén már túl is vagyok (magasság, súly, szemek, hallás, betegségek), viszont még kell vizelet- és vérvizsgálat, valamint mellkas-röntgen is. Csak hogy egyszerű legyen. Hétfőn szerintem elintézem, és akkor az egy fullextrás nap lesz.

Hogy miért? Reggelről akkor kórházban nyitok, délután még eldől, mi lesz, hattól bringa (vagy nem), este meg Dumaszínház. Nem rajongok érte, úgyhogy ez meglepetés lehet – viszont nem akarok valamiről úgy véleményt alkotni, hogy nem is ismerem. És ha ott leszek, biztos jól fogom magam érezni.

Ma este is (remélem) jó lesz, osztályszintű összeröffenés a vadnyugat-kocsmában. Addig melózgatok, meg ami jön. Tanulni nem, az biztos… Inkább akkor már olvasok. Most ez a péntek jó szociális nap lesz nekem – az orvos után egy jó barátommal mászkáltam, este meg… ja az már volt.