Ez a nap rosszabb elég nehezen lehetett volna (persze minden megoldható, de inkább ne, ha már választhatok). Az még elmegy, hogy reggel nyolckor egy számítógépes alapismeretek zárthelyivel nyitottam, de azzal a lendülettel elhagytam a sálamat is – és már akkor éreztem, hogy ennek így nem lesz jó vége. És milyen igazam lett… Miután egy remek hangulatban eltelt helószia keretében (minusz egy pont) odaadtam drágaságomnak az úszószemüvegét elindultam, hogy megnézzek néhány kiállítást, egyet a Kálvin térnél, kettőt pedig a Bakáts téren, de az már nem tűnt föl az Exitben, hogy ezek jóval később nyitnak csak… Hurrá. Így hát hazajöttem, megebédeltem, kerestem a neten egy ruhakölcsönzőt, majd útra keltem (nem mellesleg közben valahol itthon a napszemüvegem is felszívódott): beadtam a zakómat tisztítóba (jövő szerdára lesz kész, hurrá), majd nekiindultam a ruhakölcsönzőnek – ahol pedig egy lehúzott roló várt, semmi több. Na ez betette a kaput, utána a lineáris algebra gyakorlatról és a programozási alapismeretek előadásról nem is beszélve. Utána még elkísértem egy csoporttársamat a Nyugatiig, mert a Körúton csak találok valahol egy helyet, ahol tudok magamnak egy estére valami extravaganza öltönyt (vagy szmokingot, vagy frakkot) szerezni, de sajnos az anyagi kereteimen belül ez se jött össze, így hát holnap fekete ingben megyek, és reménykedek, hogy beengednek. Ha meg nem, akkor holnap is remek napom lesz… (Hat óra diszkrét matek után ugyan ez nem is kérdés.) Most még hazafelé potyára mentem föl az Eötvösbe, mert úgy néz ki, nem volt modern elméletek órám – félek, valami előadásra kellett volna helyette menni… Katasztróka. Most még este egy spanyol, és csak imádkozok, hogy ennél rosszabb már ne lehessen…