Délután a közgáz-bevezető óra után elmentem a közeli Uniqloba övet venni (Plamena velem tartott, mert hát nem is nőből lenne ha kihagyna egy ruhavásárlási lehetőséget), merthogy a hűségesen szolgáló sokéves övem úgy döntött, hogy a csatjában eltörik a pöcök, ami miatt épp csak nem működik. Ugyan rohadt drága volt (3000 jen) az új, de a szükség nagy úr, és legalább jól is néz ki. Nameg vicces, hogy itt az L/XL kaliberű öv is vagy húsz centivel rövidebb, mint a régi…

Az ebéd marhahúsos curry volt, a Uniqlo-kitérő után a múlt heti fogalmazásomat beszéltük át a tanárnővel, majd hazatérve uzsonnát ütöttem össze. Volt még egy kis tésztám, meg a túrót is el akartam pusztítani, úgyhogy összekombináltam a kettőt. Konstatálom, hogy a fazekam kicsi ehhez a tésztához. Egybe nem fér bele, ha meg az egyik végével rakom bele, akkor az a vége szétfő, mire a másik elkészül. De azért finom lett, utána még a szokásos fekete tea, hogy ne legyek két lábon járó agyhalál, és tíz perc múlva pingpong.

Az ujjaim jobban vannak, bár még mindig kell bele egy jó pár nap, hogy teljesen rendbejöjjenek. Nem tudom, mi okozhatja (nem fertőzés vagy hasonló, az biztos), de totál ki vannak száradva az ujjbegyeim, így a bőr töredezik és fáj. Adtak rá kenőcsöket, használ.

Az esti programom az edzést kötelező jelleggel záró zuhany után a házi megírása és megtanulása lesz, vacsorának a tegnapi görögsaláta, meg kezdem tervezni a fogalmazásokat. Csütörtökre házinak van feladva egy, meg azóta találtam két jó témát, amiről szívesen írnék ide a blogba is, de ha már itt vagyok, inkább japánul. (Azért ide lehet megírom magyarul is.)