Péntek reggel korán kellett kelnem, mert indultunk a reptérre, ahonnan aztán délben reppentem Bécsbe, onnan pedig egy rövid várakozás után tovább Tokióig. Az út nagy részét a hetedik Harry Potter (sokadjára) olvasásával töltöttem, úgyhogy alig aludtam, egész szombaton nem csináltam semmit, pedig délre már itt voltam a koliban, és a mai nap se telik igazán másképp, hiszen már négy óra van, de még csak most készülök ebédet sütni-főzni – igaz, bevásárolni már voltam – igaz, templomban meg nem, mert nem tudtam fölkelni. (Pedig beállítottam az órát, de nem is emlékszem, hogy elnyomtam volna.) Ma is főleg olvastam, persze a Pottert, de holnaptól már tanulás és a japán könyvek is napirendre kerülnek majd. Nameg van strand és hasonló társasági program is tervbe véve.