Vajon összejön? Nagyon remélem. Egy kicsit csücskös a dolog anyagi része, hogy finoman fogalmazzak, de hogy túlélem, az biztos. Mert miről van szó? Ma este leültem egy kicsit kutakodni a neten, hogy mégis hova és milyen árból tudok majd utazni a nyáron (a tanulság egyébként: Hawaii hatvanezer jen, meg is beszéltük, hogy jövő nyáron megyünk kollektíven, már most alig várom). Aztán gondoltam egyet, és miért ne alapon megnéztem, hogy most márciusban, amikor van egy-két hét szabadságunk, milyen lehetőségek lennének.

Nem akarnám részletezni, mi minden volt benne abban a félig artikulálatlan hangokból, félig jobb lett volna, ha artikulálatlan marad fajtájú káromkodásból álló üvöltésben, ami kitört belőlem. (Bár tény, hogy még mindig jobb, mint az indiai srác, aki az ötödik emeleti szobájában csukott ajtó mögött olyan hangosan énekel, hogy én a hatodik emeleti gängon (ahol az “ä” a palócos nyílt a-t jelölje) sétálva teljesen tisztán hallottam.) A lényeg, hogy harmincezer jenből (oké, plusz reptéri költségek) lehet repülni Amerika keleti és nyugati partjára is, de jelen pillanatban úgy áll, hogy New Yorkba megyünk, öten legalább. Ha ez összejön, akkor rohadt nagyot fog szólni, az biztos.