Május közepén ez furcsa, de már itt van. Reggel fölébredtem egy légkalapácsra, majd még kétszer, de ma is, mint tegnap, sikerült ugyanabba az álomba visszaaludnom. Meg mentem venni köhögéscsillapítot és tejet. Meleg van, nyáriasan, gondoltam. Szólt a fülembe a 少女S, dúdolva tekertem a gyógyszertárig. Megcsapott egy illat, egy olyan, amit kilenc hónapja és négy napja nem éreztem: egy tó nyári illatát. Akkor ugye a Balaton volt, most a Lantok tava (琵琶湖), nagyjából tízezer kilométerre onnan. Ilyen napszemüveg pedig kell. (*Fealasy rajza)