Tegnap este majdnem spontán leültünk sörözni. Aztán csak söröztünk meg söröztük, úgyhogy a nem-csúcskategóriás japán szeszek tipikus utóhatásaként ma nem volt (nincs) olyan fényes közérzetem. De aztán most nemrég megéheztem, és kétségbe esve tapasztaltam, hogy nem tudok mit kitalálni másnapmentő kajának. Az igazi a krumplipüré lett volna, de az egyszerűen nem megvalósítható. Amennyire szeretem a krumplit enni, annyira utálom elkészíteni.

Úgyhogy végül hot dog lett. Szandi a múltkor megjegyezte, hogy én is blogolhatnék olyan sok képpel, mint volt maláj-kínai osztálytársam Cory, úgyhogy itt van most a mai fő (valószínűleg egyetlen) étkezésem tárgya:

És ha már így benne vagyok a dologban, akkor jöjjön még néhány. Ugyan a tegnapi ínycsiklandó saláta és rizs vacsorámról nincs képem, egy kicsit korábbi bolognai stílusú tésztaebédemről van.

Amikor meg a csak húsos verzióhoz túl melegem van, egy kicsit zöldségesebbre csinálom.

Kajákról ennyi, majd egy másik bejegyzésben talán rakok ki még képeket. Tegnap vettem a fáradságot ugyanis, átmentem Windows alá és átmásoltam telefonról a képeket (linux alatt nem megy az infra).