Ma “reggel” (az idősebb korosztályok szemében valószínűleg már javában délután) tizenegykor fölkeltem, és egy fél óra múlva már egy kamera előtt ültem és válaszolgattam a koli japán “tutorának” (hogy hívják ezt magyarul?) a kérdéseire. Elvileg valami reklámvideó-féleség lesz belőle, bár nem tudom ahhoz minek kellett ilyen személyes jellegű interjút csinálni.

Aztán pedig nekiálltam könyvelést tanulni, és úgy érzem, hogy haladok is vele. Ugyan bejártam minden előadásra, végig is aludtam mindet, mert nem volt semmi, ami a könyvben nem lett volna benne (viszont általános igazság, hogy ha nem mentem volna be, biztos, hogy egyből leadott volna három órányi anyagot egyben, ami nincs a könyvben), úgyhogy minden újnak hat. Nem tudom, miért híreszteli, hogy így meg úgy nehéz, “csak” meg kell jegyezni. Főleg azoknak, akik eleve értik is azokat a szavakat, nem tudom, miért lenne nehéz.

Csináltam ebédet. Nem volt paradicsomszószom, így a mai bolognaim paradicsommentes lett. Ment cserébe bele sok más (zöldség nem sok).

Aztán elmentem életem első állásinterjújára. Tekintve, hogy nincs mivel összehasonlítani, nem tudom, hogy hogy ment, hétfőn derül ki, hogy fölvettek-e vagy sem. Elég baráti hangulata volt.

Itthon aztán még tanulgattam (ismét könyvelést), aztán megcsináltam a Gosick harmadik részének a fordítását a Tokimekinek, kiadtam a Xros Wars 23-at mihelyt a kínaiak felrakták a 720ps videót (lásd előző bejegyzés) aztán megcsináltam a Star Driver harmadik részének a felét. Mára ennyi, megyek aludni.