Ma egy pillanatra veszélyben éreztem a magyarságomat. Épp suliba tartottam, fülembe (éppen) valami japán előadó egy dala szólt (talán Yum! Yum! Orange), amikor beugrott egy fél szólam egy másik számból, ami épp nincs az ipodon (DECO*27 – 未来世-ből a “全部だと思うけど” rész).

De ha már úgyis ott vagyok, épp átváltottam volna arra az előadóra, amikor egy pillanatra veszélyben éreztem a magyarságomat. Megmagyarázni nem igazán tudom, leírni sem ennél bővebben, de ma már inkább csak Ossiant és Dalriadát fogok hallgatni…