Múlt héten a 18. tájfun járt erre, ma éjszaka pedig az év legnagyobb viharának kikiáltott 19, Vongfong. Az előző sem hatott meg különösebben, csak annyira érintett, hogy elköltöttem az évek alatt összegyűlt Rakuten pontjaimat, és vettem belőlük egy pizzát. Igen, pizzát rendeltem a vihar közepén, mert nem volt itthon kaja és nem volt hangulatom kimenni az esőbe. Szegény futárt azért sajnáltam.
Ma már előrelátóbb voltam, és felkészültem, hogy biztosan legyen mit ennem bevásárlás nélkül is. Cserébe ma (is) sütöttem, ezúttal egy elvileg japán találmány (de azért nyugati stílusú) sütit. Azt hiszem, puha piskótatészta, bár amennyire én az ilyen dolgokhoz értek, akár rétes is lehet.
A legjobb persze, hogy hála a tájfunnak, már hét körül szabadultam melóból. Meg tudnám szokni (az esőt is).
Valóban hasonlít a piskótára 🙂
(A rétes tésztától fényévekre van.)