Namost volt ugye az az eset, hogy valami rejtélyes oknál fogva nem vonták le a lakbéremet a számlámról (azt mondják azért, mert nem volt fedezet, ami mondjuk mese habbal, mert egy héttel korábban már megkaptam az ösztöndíjat), és nagy bőszen elköltöttem repülőjegyre, aztán csipogtak, hogy nem ártana, ha azonnali hatállyal perkálnék, mert hurrdurr. Így tegnap egész nap rohangáltam, próbálván nyitni egy olyan bankszámlát, amit hozzá lehetne kötni a PayPalhez, ahova a fordítási pénzeimet kapom, és meg tudna menteni a csődtől. Persze, hogy mindenhova ősjapán stílusú pecsét kell hozzá, ami még a leggyorsabb helyen is három nap, úgyhogy teljesen reménytelen. Végül egy vietnami barát mentett ki a bajból.

A rohangálást pedig úgy ejtettem meg, hogy felpattantam az egyik lakat nélküli bringára, ami időtlen idők óta állt használatlanul a biciklitárolóban. Persze, hogy megállított egy rendőr, aki kiszúrta (amit én nem), hogy le vannak vakarva az azonosító számok a vázról, ami valószínűleg azt jelenti, hogy lopott a kicsike. Szerencsére sikerült kibeszélnem magam belőle (ja hát egy barátomtól kértem kölcsön vészhelyzetben, aki meg használtan vette valahol), de remélem, hogy annak, akié, nem fog majd sikerülni.