Azt iszok most, mert megtehetem. Tegnap este ugyan felrobbant a bögrém, pontosabban az alja ottmaradt a főzőlapon, a java a kezemben, a tartalma (három-négy deci forró kakaó) meg szanaszét a konyhában, mindezt éjfél magasságában, de ma vettem egy újat, és ez működik rendben (bár a másik is több, mint egy hétig bírta). Órák után (ma (is) curry-t ebédeltem a menzán, plusz adag rizzsel pont jó volt, igazán tényleg csak vacsoraidőben éheztem meg) Adina-sannal elmentünk a Nitoriba (esetleg az Ikeához tudnám hasonlítani, vagy a ‘tarjáni Lakberhez, nagyjából minden van ott, ami kellhet a lakásban, és nem kaja vagy társ és még közel is van, húsz-huszonöt perc gyalog, tíz bringával, félúton Fuchu városközpontja felé) nagybevásárlást tartani, és többek között vettem egy bögrét is (kicsit kisebb, mint a másik volt, és elvileg kávés, legalábbis az van ráírva, de aki annyi (nem amerikai) kávét megiszik…) – a “többek”: vízforraló, rizsfőző, felmosófelszerelés (persze a vödör nem jutott eszembe, de azt megoldom), olvasólámpa az ágyam végére, szőnyeg (olyan nád-fajta, amilyeneket a Balaton körül árulnak folyton), fazék-serpenyő-hasonlatos dolog (nem fazék, de serpenyőnél mélyebb, fele-fele), vállfák és csipeszek.

A vízforraló főleg azért, mert délutánonként nagyon jól esne ébresztőnek a szokásos fekete tea, arra meg ez a legjobb. A rizsfőző (még mindig piszok idétlen szó ez, bár (nekem) a japán 炊飯器　（すいはんき、suihanki） is furán hangzik) meg ugyan minek, azért csak olcsóbb lesz magamnak összeütni valami kaját, ami itt azzal kezdődik, hogy rizs, mint folyton hét-nyolcszáz jent elkajálni a menzán vagy Sankichinél… Igen, kicsit nagy a fogyasztásom – a többiek is megjegyezték már, hogy én vagyok a hungry hungarian guy (bár ez nyelvtörőnek se lenne utolsó). A felmosócucc kell, mert a hétvégén már mindenképp takarítok, kezd porosodni minden, a por meg nálam tabutéma a még mindig halványan meglévő allergiám miatt. Olvasólámpa csak hogy tudjak az ágyban is olvasni, és ne kelljen a nagy lámpát kapcsolgatni – ugyan van egy asztali lámpa az íróasztalon, de az egyrészt neon, másrészt meg ha azt oda akartam volna applikálni, akkor a most az íróasztal fiókrészét alkotó éjjeliszekrényt kellett volna odatolnom alá, amire meg odatettem volna az órámat… és ha nekem kézközelben van az óra, amikor reggel ébreszt, ki nem mászok az ágyból időben… Így meg kényelmes, kéznél (fejnél) van, és vettem bele égőt is. A szőnyeg csak azért, mert nem tudtam ellenállni az illatának, meg jól is jön, a fazék-serpenyő kaját csinálni, meg tejet melegíteni a kakaóhoz (meglepően gyors) (nem akarok még egy bögrét felrobbantani). Vállfák meg csipeszek meg a szárítórudakra az erkélyre.