Tag: shopping

Küldetés teljesítve

A korán kelésből végül nem lett semmi (mily meglepő), de még így is korábban keltem, mint az szokásos, és volt időm nekiindulni és mindent békésen elintézni. (Sőt, még borotválkozni is, ami így másfél hét után igen tekintélyes hadművelet.)

Először mentem a suliba, hogy megszerezzem a szerződést az egyetemtől, ha már kész van (mint kezesnek nekik is kellett valamit szórakozni vele). Azt mondták, hogy ha végeznek vele, majd értesítenek, de már pénteken költöznék, úgyhogy gondoltam megkérdezem, hogy hát mégis. Természetesen kész volt, és amilyen természetességgel odaadta a nő, abból azt szűrtem le, hogy már múlt héten is kész volt.

Következő utam a városházára vezetett, mert anno még februárban kaptam egy levelet hogy herpderp valami a társadalombiztosítással derpherp hatezer-hétszáz jen. Nem is olvastam végig figyelmesebben, mert nem lett volna pénzem kifizetni. Aztán ma kiderült, hogy nem fizetnem kell, hanem ők fizetnének vissza, mert úgy tűnik, hogy egy időszakot duplán fizettem – csak épp valamiért nem tudták átutalni a számlámra (furcsamód a levonás az működött), azért küldtek levelet.


Shopping

Just now i went shopping to the nearby supermarket and i had to face the fact that the supply of dairy products has been affected by the northern catastrophe as well. For those who don’t know, Japan’s dairy production is centered in Hokkaido and other norther regions, so the surprising thing is how the supply was not affected until now.

Luckily it doesn’t concern milk (i’d miss my cornflake breakfasts) but there was no plain yogurt of the popular Bulgaria or any other brand either, just the cheapest one that apparently no one dared to buy (it’s like a third the price of a Bulgaria yogurt).

Also there seem to be problems with beef products as well, because the shelves of many kinds of ham and the like have been empty too.

To be honest i hope it’s more like they’re sending all the food north instead of letting it rot in the supermarkets here, and not supply problems.


Logic

Every now and then i buy stuff from Amazon, and because of that every now and then i get offer emails from them, related to stuff i bought lately. But it’s strange.

If i just bought a not-so-cheap, big and well rated monitor, why would i buy another one right after? Wouldn’t it be better to offer me dunno, media boxes, remote controls, speakers, stuff that i would want to buy to make my media and/or gaming experience better. Or a high precision laser mouse which would come handy if i were buying that monitor for graphic design purposes (or for playing fps games all the time).

Offering me dozens of other screens, it just doesn’t make much sense to me.


Newcomer

Oh, yesterday i bought a shoe. It’s Nike, it’s black and red, and comfortable.


Utórezgések

Amúgy vettem pulcsit, ahogy írtam, aztán most este az éjszaka közepén volt egy pár percem és összegugliztam a címkéje alapján egy képet, amin ugyan az enyém színösszeállítása pont nincs rajta, de ha a szürkén a szürke színt valaki átfotosoppolja a fekete feketéjére (nem annyira fekete, inkább sötétbarna az amúgy), akkor pont az enyémet kapja eredményül. Elég vékony, de tavasszal pont ideális lesz – télen is az lett volna, mert az áldott japán időjárás szerint télen legyen olyan idő, hogy tizenöt-húsz fok meg napsütés, márciusban meg egész nap havazzon és legyen olyan hideg hogy télikabátban is lefagy a. Amúgy nem volt drága, valahogy háromezer jen körül, a többihez képest kifejezetten olcsó.

Gondoltam keresek valamit a nyakbavalóról is, amit meg a múltkor Odaibán vettem, de sajnos az alapján, hogy piros-fehér-fekete és fából van, nem igazán tudok semmi többet kideríteni (a kép meg nem direkt oldalt, csak a telefon nem tudom, mi alapján forgatja őket, ha gépen megnézem, jónak tűnik, feltöltve meg gondolom kiesik valami exif ami azt intézte). Bár ilyen esetben remélem a kép is elégségesnek bizonyul. (Néha megijedek, miket le nem írok.)


Shopping

Today i went shopping. Originally i only wanted to buy myself coffee (Starbucks again, i’m being globalised), bread and maybe cornflakes, but ended up with so much stuff that it took quite an effort to carry them all home. I went to Sengawa, because i found out there’s a Starbucks there, so i checked—will write about my experiences later. Of course got my coffee, and then i went for the food (i saw a Seiyu on the way, there). I stumbled upon a place where they were selling everything under the cheapest price i’ve seen so far, so i got loads of fruit and a few veggies, meat and fish. But the bread was double the Seiyu price, so i went over there too—and ended up with bread, cornflakes, curry. And a heater. It was so cheap (under 1500 yen) that i couldn’t leave it there. It’s just perfect for my feet under the table as i’m sitting at my computer. I’ve also checked a phone shop, the iPhone offers are way more tempting than they ever were, and i’ve also seen a shoe store where they were selling my kind of shoes for 3-4000 yen (Vans, Converse, Adidas, Nike). Will have to go there back once. Somehow Sengawa seemed very lively and young to me, although it’s definitely suburbia just one street behind the station. The prices show that too. But ah, i so understand the old japanese farts stalking high-school girls. They are hot. (Of course, it means that there are plenty hot ones, but it sounds better this way.)


A question

Usually i don’t write questions here, because it’s totally and utterly pointless according to my experiences. (Meaning no one takes the trouble to answer.) I have three items on my wishlist (though rather correct to call it a “to-buy list”), and those three items are: a camera, an external hard drive and an electronic guitar. Not now, for sure, since i’m kind of low on funds for the coming week, but sometime in the (possibly near) future.

As for a camera, i’m looking for something that’s suitable for me (of course), meaning it shouldn’t break to tiny pieces if i happen to drop my backpack, it should make nice clean pictures (i’m not saying it should be a professional level monster, but not a compact, at least not a compact of the level of the one i have now…), and if possible the lenses should be changeable (or however you say that in english photoslang). I was thinking of an entry level Canon EOS or some Nikon. No specific idea yet—it’s pretty troubling that the models on international sites and on japanese ones seem to be different.

External HDD is simple. Be cheap, big and of acceptable quality. This latest is the hardest to check, because it’s not easy to find reviews. I was thinking of a HP Mini-PMD (160GB), and a LaCie model, but the LaCie disqualified itself by getting two thousand yen more expensive.

A guitar is of the least priority as of now, because until april i have the classical i borrow from the club, but for after then i want to have something to practice on. I want reasonably good quality for a reasonably good price, so i’m thinking of buying one at home. As for now my two choices were an Epiphone G-310 and a Les Paul Special II.

I’d appreciate suggestions, i’d really do.


Időjárás

Ma olyan jó idő van… kellemes őszi. A cseresznyefák már mind levedlették a leveleiket, de a többi fa még tartja magát. A nap kellemesen süt, de nincs forró meleg – pont jó. Ezt az időt szeretem igazán… Ilyenkor mindent lehet csinálni.

Meg kötődik hozzá egy csomó emlék. Párizs, Chicago, London, Königsbrunn, mindenhol ilyen időben (is) voltam. Meg aztán még korábbról, általános korból amikor sikerült megbetegednem és reggel az orvostól hazafelé, pont így sütött a nap, aztán jöttek az “ausztrál ifjúsági sorozat”-ok. Jó emlékek, na. (Vannak viccesebbek is, de ott az időjárásnak vajmi kevés szerepe volt.)

Mai program meg kb délután háromkor nekiállni főzni (most ugyan megebédelek), vacsorát, azaz gulyást és mákos… valamit, amit mindig gubának akarok mondani, pedig nem az, hanem valami nagy szemű krumpli-nokedli. Találtam ötputtonyos aszút is, jó lesz hozzá remélem. A bevásárlás többi része vicces volt. A Hanamasa személyzete már biztos emlékszik rám, hogy folyton zaklatom őket – marhalábszár, sertéscomb, petrezselyemgyökér (azt se tudták, mi az), babér. Ja, a babér még különösen: utána ugyanis elkerekeztem Chofuba megvenni a bort. A Hanamasában volt babér, de száz gramm, ami mondjuk egy évre elég lenne nekem, úgyhogy inkább kerestem kisebb kiszerelést. Találtam is (három-négy kis levél), már fizetnék amikor a pénztáros közli, hogy 452円… A Hanamasa nagy csomagja volt 250… Nem főzök hozzá semmit.

Ebéd curry, utána pedig végre megnézem mi van az otthonról kapott szülinapi csomagomban (itt van már egy hete, de önkontroll).


領収証(今日の買い物)

多磨駅の近くの店で: 「エフストリン」ってせきの薬1200¥ぐらい

調布のセイユで:

ブルガリアマロヤ・¥168
アキタコマチ・¥1.699
青果・¥698
豚肉・¥184
ジャガイモ(3x)・¥744
バナナ・¥198
トマト・¥298
オウフウココア(2x)・¥656
キャベシ・¥85
キュウリ・¥195
オウリン(2x)・¥316
グレープフルーツ(2x)・¥178
ケーキマーガリン・¥187
リンゴ(2x)・¥356
キーウィフルーツ(2x)・¥150
カリーヤオオカラ・¥88
飛田給の百円ショップで:
酪農牛乳・¥209
おれんじ100%・¥315
穂番8枚・¥105

合計を自分で計算して下さい。


Kicsit

A négy óra alvásnak megvan az a hátránya, hogy órákon akarja magát bepótolni. És tekintve, hogy nem feltétlenül a hatalmas kihívásokról szólnak mostanában az órák, a kísértés igencsak erős volt – de azért sikerült ellenállnom. Ma végre (először) felbukkant az igék szótári alakja, vártam már. Ez (remélem) azt jelenti, hogy hamarosan jönnek az izgalmasabb részek, felsorolások, igemódok és hasonlók… A matek viszont a végén gyilkos volt. Az elején a szókincses rész úgy leszívta az agyamat, hogy felváltva tört rám az őrült kacagás, és a Bibliaolvasási láz (mindig van a táskámban egy angol gideonita Biblia). A végén volt egy-két gondolkodós geometriai feladat is (nem nehéz, általában még csak gondolkodós se, de egy olyan órán szinte lehetetlen), zárásul. Utána indultunk Adinával a telefonokért, merthogy lehetett. Na az volt még kaland. Ma ugye nem jött velünk senki, mi nem vagyunk azok a japánzsonglőrök, úgyhogy izgalmas volt a párbeszéd a telefonboltos csajjal. (Más: most először láttam magyar szöveget (itt a bejegyzés szövegét, ahogy írom) teljesen idegen, véletlenszerű, rendszertelen betűhalmaznak.) Kiderült, hogy nem elég, hogy a szüleink adatait ráírjuk a lapra, hogy felelősséget vállalnak értünk, merthogy ők nem itt vannak. Az egyetemről a kontaktemberünk nem segíthet, hivatalból. Úgyhogy végül Plamenát írtuk be, mert ő már húsz fölött van – kíváncsi leszek az arcára, amikor Adina holnap mondja neki (én nem vállaltam, engem kinyírna).

A telefon jó amúgy, a legolcsóbb a Softbanknél. Így majd havi kétezer jen körül kell fizetnem – szinte lehetetlen és szürreálisan drága feltöltőkártyás telefont szerezni – cserébe annyit beszélhetek a többi Softbankessel (ami itt szinte az egész bagázst jelenti), amennyit csak akarok. Beállítgattam magamnak, csöndesre, rezgőre, most infrán pakolok rá a gépről némi zenét (még szerencse, hogy ezen a laptopon már van infraport), csak hogy legyen – bár fülest nem adtak hozzá. Jó lesz.