Kicsit változott a hozzáállásom a fáradtságomhoz, úgyhogy mégis inkább leültem írni egy naplós bejegyzést. A mai nap egyszerű volt. Reggel nyelvtan vizsga (ami nem annyira) meg egy hallásértés, ami pont szokásos (bár jobban belegondolva ez a nyelvtanra is igaz). Utána – bár odaraktam reggel a rizst – elmentem Adinával a Sukiyába ebédelni, pont ebédidőben. Annyi embert se láttam még ott egyszerre… Aztán egész délután semmittevés, és semmittevés. Valamikor úgy döntöttem, hogy ledőlök egy kicsit (fél órát) pihenni, amiből az lett, hogy aludtam vagy kettőt – természetesen fölkeltem, kinyomtam a telefont és vissza. De így is volt még azért időm, játszottam egy DotA-t edzés képpen a gép ellen (még lesz ilyen) és elmentem a Hanamasába bevásárolni. Aztán kondi, ami megmagyarázza, miért voltam hulla. És ez mostantól mindennapos, mert ha holnap véget érnek a vizsgák (és ha nem buktam semmiből (ujjak keresztbe, satöbbi), akkor véget érnek), akkor az összes programom ennyi lesz: DotA és társai LAN-on a többiekkel, kondi, a maradékban pedig gitár, csomózás és kódolás.

Amin pedig még mindig nem tudok túllépni és mindig eszembe jut, ha egy esti zuhanyozásnál (mint most) konstatálom, hogy ideje borotválkozni, éspedig amikor Oszakában voltunk, és. A vonatkozó bejegyzésben ott van, Oota senpai és a borotva esete.