Phi Brain

October 11, 2011
valeblog
0 Comment

I’m translating Phi Brain for WhyNot. It’s an anime about puzzles, on the NHK Education channel, so before and after the show there are plenty of related programmes too for the kids, all about the various puzzles, the mythical and historical references in the anime and so on. The main characters are all there during the opening song, and from the first two episodes i have a rough idea of where the story is headed in the first ten or so episodes, but i really can’t even guess how it’d progress after that.

The script is easy, so if i screw up something, i honestly apologize. Also, this is the first show i work on to have the lyrics for the opening and ending songs in the captions.

統計学A

October 11, 2011
valeblog
0 Comment

統計学はよく難しいといわれるが、俺一年の秋学期に確率統計というマジひどいほど難しい科目を取って、通って、それからもう統計学なんて怖くない。大濱先生の名前の字を覚えるよりは絶対楽だし。先生も言ったけど、統計学Aの方は入門の科目で、統計の基礎的な知識を得るための授業らしい。それでも勉強せずに通れるとは思えない。講義の方は１限だから起きて出るわけないけど、CSの方はちゃんと出て宿題やって勉強しるから大丈夫かな。一回目のCSはΣなどの記号の説明からやったんで、15回でさほど難しいことはやらないかな。講義はコア科目だから出席とらないし、１限はしんどくて出ないけど、CSのシラバス見ると結構勉強させられちゃうみたいで試験はそれで楽勝。であればいいけど。

国際経済論１

October 11, 2011
valeblog
0 Comment

外大の後専攻を決めたとき取りたかったのは外交か国際経済だったけど、どうかただの経済になった。別に構わないけど、今期国際経済論の授業を表に見たら絶対取って通ると思った。だけど…教室に行ったら教師は基礎ツールをやった大川で、やる気は一瞬でなくなった。難しいかの問題じゃなくて、基本的に授業に出ても寝るか何か読むだけで、つまらなさすぎる。一回目の授業は普通オリエンテーションとかそんなことやるけど、大川先生はちゃんと授業やった。あるいは、やるつもりだった。なんで大学の授業をいつも基本の基礎から始めなきゃならないかわからないけど、もう何回も基本的な数学の用語・記号からやるのはほんまに嫌だ（マクロCSも同じだけど）。後はおもしろい内容もあるかもしれない、そこまで耐えるかまた別だ。まっ、試験のことは心配ないけど。

産業政策論

October 11, 2011
valeblog
0 Comment

結局月３限はまた中野先生の授業取っちゃった。前期も産業組織論って科目取ったけど、勉強不足でおとした。今期はそんなつもりない。授業に出なきゃならないが、出て重要な数式ぐらいノート取ったら簡単に通れると思う。授業は何についてかちょっとわからないけど、だいたいミクロの範囲を越えないんでそれ通ったらなんとかなる。試験は持ち込み可だし、授業もそんなにきつくないし、退屈になったら読み物はいつも用意してある。

That feel

October 11, 2011
valeblog
0 Comment

That feel when you stay up late because you’ve to cap something off tv, end up late for class, but still manage to have that shave you so needed for a week, just had no chance to get it done. That feel when you go to the club meeting and in the matter of minutes the number of your bands grows from 1 to 3 (which means the number of songs boomed from 4 to 11). That feel when you get a good sleep after reading a few chapters of Gaiman’s American Gods, of course all this during a very exciting class. That feel when after classes you go to the clubroom and hang out for an hour doing pretty much nothing, and still feel that the time was well spent. That feel when you work out for an hour and run another half, and your body’s so tired you can hardly keep typing, but still when you arrive home the first thing is that you pick up your bass to play the Baseballs’ cover of Umbrella. That feel when you have a good dinner and a pack of Pocky, with coffee and orange juice. That feel when you just turned 22.

Nem tudok már magyarul

October 11, 2011
valeblog
0 Comment

Na jó, ez így leírva nem feltétlen igaz, de az biztos, hogy félelmetesen sokszor bizonytalanodok el, hogy valami helyes-e vagy sem. Nyilván nem helyesírásról van szó, mert az azért még úgy-ahogy megy, hanem szerkezeti és nyelvhelyességi dolgokról. Meg szavak, azok a fránya szavak. Tegnap neki akartam állni még este fordítani, mert úgyis sokáig fenn kellett maradjak, de a tizedik sor környékén már egyszerűen nem jutottak eszembe a magyar szavak.

Megvan a szó jelentése a fejemben a szó nélkül, és lebeg és lebeg, és megvan az angol szó, megvan a japán szó, de a magyar az istennek sem akar beugrani. Úgyhogy inkább bezártam az Aegisubot és mentem Clients from Hellt olvasni.

Szerencsére annyira még nem rossz a helyzet, hogy az komolyabban befolyásolná a WoF-os munkámat, de akkor is ijesztő. Az angol nyelvtudásomat elég sokat szapulják mostanában, a japán sem épp tökéletes, úgyhogy ha még a magyart is elvesztem, akkor mi marad?

Starbucks Autumn blend

October 7, 2011
valeblog
0 Comment

It’s getting cold outside, and more and more i start to favor hot coffee instead of cold again. Now the local Starbucks has this new blend i haven’t seen before in the past two years, an autumn special called, very imaginatively, Autumn blend.

The fresh brew has this slightly burnt, well roasted, thick (or rather, as the packaging puts it, syrupy) warm aroma. It’s actually a bit darker than i thought it’d be, but there is also a sweet but crisp touch to it that softens it.

At first i was surprised how familiar it tastes. If you search the blog archives for “Starbucks” you’ll see that i already tried most if not all of the bold (and bolder) coffees, so there’s plenty to compare it with. Looking at the packaging though it says that it’s a blend of Guatemala Antigua and Sumatra produced beans, both of which i already wrote about. As the scent suggested, it’s indeed quite a dark roast, though nowhere as much as the French roast. What’s surprising is that unlike the Guatemala Antigua, the aftertaste is rather smooth and sweet. Much smoother and sweeter than I’d expect.

This blend is nothing unusual, i’d have expected something more special for a special blend, but it’s good and warms well on chilly autumn evenings.

Bogarak

October 7, 2011
valeblog
0 Comment

Én nem tudom, hogy itt van az ősz, közeleg a tél, és be akarnak húzódni a bogarak vagy mi van, de az utóbbi időben kezdenek komolyan idegesíteni. Azt a nyáron megszoktam, hogy két-három hetente felbukkan egy csótány valami olyan helyen, ahova ötletem sincs, hogy hogy tud odakerülni, de mindegy, kinyírtam mindet. Aztán egy nap felbukkant valami nagy bogár a szexi gitáros poszterem alatt (mielőtt még: csak egy gitár van rajta), akkora volt, hogy inkább elmentem a cipőmért, hogy biztosan beledögöljön az első csapásba. Ha egy akkora dolog rámrepül, sikítva menekülök. Na de nem gond, fenyegetésül ott hagytam a tetemet az ablak előtt (a belső oldalon), hogy minden tudja, hogy mire számítson. Erre a minap a tetem eltűnt. Teljesen. Egy kicsit megijedtem, hogy vajon mi tudta megenni. Na de nem baj. Aztán nemrég amikor megjöttem kondiból, feltűnt, hogy néhány darázs nagyon szaglászik az ablakom körül, úgyhogy elhajtottam őket. Nem eléggé. Pár napja feltűnt, hogy egy ott kopog az ablakon. Belülről. Nem kell mondanom, mi lett a vége. De gyanús volt, hogy vajon hogy jutott be, mert ugye szúnyogháló satöbbi. Leesett, hogy a csúszúablak két lapja között lehet pont elég rés, úgyhogy próbaképpen becsuktam az ablakot, és tadamm, kizúgott legalább három-négy rokona. Azóta mind egy cseppet amorf állapotban várják az enyészetet. Azt nem is említem, hogy tegnap este megütötte a fülemet kockulás közben egy hang, mintha papír csúszna a földön. Odanézek, egy ilyesmi mocsok nagy féreg volt. Belecsúszott a földre dobott farmerembe, ugráltam rajta vagy fél percet, hogy biztos megdögöljön, de nem, még mindig mászott. Még fél percig csapkodtam a cipőmmel, mire végre nem mozdult többé.

Egy bogár élete (sincs biztonságban, ha a közelembe jön).

Vége a nyárnak

October 2, 2011
valeblog
0 Comment

A holnapi nappal elkezdődik az őszi félévem, így minden tekintetben véget ér a nyár. Nagyjából átnéztem, hogy milyen órákat kell felvennem majd, szerencsére első órám csak kétszer lesz (és egyikre sem igazán tervezek bejárni), és valószínűleg minden meglesz időben, ahogy kell. Még két főtárgyat kell teljesítenem, hogy mehessek harmadévbe, de ezzel (reményeim szerint) nem lesz gond (könyvelés kettő és stat egy szerintem elég lazán meglesznek, bár az előbbin tavaly meghúztak), minden másból megvan a szükséges mennyiség, sőt néhányból még a diplomához szükséges is. Plusz már azt hiszem, kitaláltam nagyjából, hogy miből fogok szakdolgozni. Ez így másodév félévkor azért jónak számít, nem?

Mit csináltam a nyáron (értsd, amióta a vizsgáim véget értek)? Fordítottam és lektoráltam. Sokat. A lemaradásom így is hatalmas, az egyik projektemnél kerek tíz résszel vagyok lemaradva. Az első hetekben OpenTTD-ztem rengeteget, majd ennek a szerepét átvette a StarCraft 2. Ezen kívül minden nap eljártam kondiba és futni, majd miután megjött a bringám, hetente egyszer-kétszer biciklizni is. És ezzel nagyjából össze is foglaltam az egészet… Mostantól meg újra tanév, úgyhogy javulni fog az időbeosztásom, és megint kevesebb idő alatt fogok tudni több mindent elintézni.

Három

September 19, 2011
valeblog
0 Comment

Egy, amikor sötétedés körül-után valamiért még úton vagyok, teszem azt biciklizek, kocsmázok vagy valami hasonló jóság, akkor mindig feltűnik, hogy a kocsik fényszórója mennyire vakít. Különösen problémás ez, amikor biciklizek, mert konkrétan nem látom az utat, annyira a szemembe tűznek. Azt nem tudom, hogy ez azért van, mert itt mások a szabályok, és magasabbra lehet állítani a fényszórót, vagy csak egyszerűen nem tudnak vezetni normálisan (mert amúgy nem tudnak), és akkor is felkapcsolják a reflektort, ha van szembeforgalom. Például amikor Nagahama felé tekertem, hazafelé konkrétan tök sötétben is napszemüvegben jöttem, mert még mindig többet láttam úgy, mintha közvetlenül vakítottak volna.

Kettő, mindig meglep, hogy milyen könnyen befolyásolható vagyok. Nem feltétlenül arról van szó, hogy a nézeteim változnak könnyen, bár nyilván az is, hanem az, hogy például a zene, amit épp hallgatok, mennyire befolyásolja a hangulatomat és az ingereimet. Például határozottan emlékszem, ahogy egyszer futás közben megszólalt a Blind Guardian Halloween című száma, és miközben szólt, egyszercsak rámtört, hogy én pedig sütőtököt akarok enni. Pedig nem is igazán szeretem. Volt hasonló, amikor egy sörözésről szóló szám ment (nem tudom már, hogy Korpiklaani vagy Ossian volt), akkor pedig egy jó barna Guinnesshez jött meg a kedvem.

Read More