Egy pár hete megpróbáltam már egyszer megmászni a Yatsugatake legmagasabb csúcsát, ám akkor a hágóvas hiánya és az átfagyott bakancs kifogott rajtam. De én nehezen viselem a vereséget, úgyhogy pár nappal később vettem egy eggyel nehezebb (és melegebb és keményebb) bakancsot, amire már hágóvasat is lehet kapcsolni. (Ő aztán az Akagin került tesztelésre.)
Akadake (often romanized as Mt Aka) is part of Yatsugatake, it’s highest peak actually. The range is known for being “active” all year round. Other mountains get inaccessible and deserted as winter starts: buses stop running, mountain huts close until spring and so on.
The Yatsugatake range has lots of ski resorts and it’s a friendly place for people like me who want to try climbing in snow. I’ve had a weekend’s fun in Tateshina already (which is the northern neighbor of Yatsugatake actually), so now I decided to jump into the deep water (snow) and go for Mt Aka. I didn’t expect the difficulty I faced.
Kirigamine és Tateshina két “kisebb” hegy a Yatsugatake környékén (aminek a főcsúcsa az Akadake). Odajutni Tokióból három-négy óra, bár megmászni egyiket se telik túl sok időbe. Ezért kitaláltam, hogy ha már úgyis “ráérek” így a vírus alatt, akár rá is szánhatok egy hétvégét erre. Szerencsére találtam egy kempinget, ahol (pár horkoló részeg és néhány szúnyog kivételével) nyugodtan és olcsón tudtam éjszakázni. Plusz autóval voltam, úgyhogy nem számított, ha kicsit nehéz a sátor.
