Tag: language

Neszeneked

Ma megvolt reggelről az ITK Origó angol felsőfokú nyelvvizsgám szóbeli és labor (hallásértés) része is. A szóbelinek már tudom a nem-hivatalos eredményét, amiről eddig azt hittem, hogy 55 pont a 70-ből, de most látom a hivatalos oldalon, hogy összesen 85 pontot lehet azon a vizsgarészen szerezni, úgyhogy most egy kicsit megzavarodtam. A lényeg, hogy az az 55/70 az ott álldogáló (középfokra váró) lányok szerint már “pass-grade” (vagyis van reményem, hogy megfeleltem). A többiről majd a honlapjukon (mármint az ITK honlapján, nem a lányokén) fogok valószínűleg leghamarabb értesülni, bár amilyen komolyan veszik manapság a vizsgázók tájékoztatását, lehet, hogy majd a karácsonyfa alatt lesz csak ott a bizonyítványom, és csak rá két héttel jelenik meg nagy naprakészen a neten.

Hogy ne zökkenjek ki a nyelvekből azért, az angol nyelvvizsga szünetében (két óra volt a hallásértés és a szóbeli között) japánoztam, aztán a könyvtárban újabb két órát németeztem, csak hogy aztán a suliban – akkor már tanári segédletekkel – még egy órát lehúzzak, szintén a jó német nyelvet tanulva. Most meg este a magyaromat csiszoltam (ha csiszoltam), ahogy filozófia esszét írtam. (Következő bejegyzés.) Még kéne németezni holnapra, de így negyed tíz magasságában erre már nem lesz kedvem, inkább csak úgy valami levezető dolgot írok majd, verseket vagy semmit. Jó ihlető ez a fajta nyomasztóan avantgárd, progresszív zene, amit mostanában hallgatok.


Ötletek

Felmerült bennem két érdekes ötlet is… Jövő nyárig (az érettségik ellenére is) komolyabban kezdek el spanyolul tanulni (persze a japánt sem fogom hanyagolni). Persze nem ez az érdekes ötlet, azt Aurus blogján találtam, (igen, ennyi eredetiség sincs bennem, lehetne mondani), és a lényege: keresztülutazni Európán. Barátaimmal négyen elindulunk, elkolduljuk valamelyikünk családjától a kocsit (vagy veszünk magunknak egyet, bár úgy már tényleg nagyon sok lenne), aztán “avez Spanyolország”. Számolgattam egy kicsit, és kijönne az autó oda-vissza százötven ezer magyar forintból. És ennél csak kevesebb lenne, szerintem. Mondjuk tudom, hogy meredek dolog elvárni a társaságunktól, hogy ennyi pénzt összeszedjen, de talán nem olyan nagy naivitás azt gondolni, hogy a középiskola befejezése alkalmából talán szülői segítségre is számíthatnánk, ha csak minimálisra is.


Comparative linguistics

First of all, i have to say that i only write this post in english because i’m in america now, and simply feel like that. I just want to write about some things that i realised, that most probably doesn’t really stand on any scientific foundation, maybe only unconsciously, since i’m not at all, or very basicly into the fields of linguistics, though this science really interests me—i think everyone who knows me knows that i’m a maniac language learner—and i’m seriously thinking about placing linguistics in front of programming informatics in my university application queue.


Frusztráló

Megkérdezhetem, hogy ugyan miért nem lehet magyar kifejezéseket használni a magyar weboldalakon? Rendben, hogy egy káoszelméleti tanulmányban (elmerülök ebben a témában) nem feltétlenül a magyar kifejezéseket használják, mert hát az azért csak egy szűk érdeklődő-rétegnek íródik, akik nyilván tisztában vannak az alapfogalmakkal – na de hogy az alapfogalmak definíciójánál csak olyan expressziókat használnak, hogy a szőr égnek áll tőlük a hátamom, az már egy kicsit túlzás. Itt mondjuk éppen a Wikipedia magyar részlegének fent említett téma (káoszelmélet, analízis és rokonaik) beli oldalait dicsérem ilyen szempontból. Kérem szépen, magyar emberek vagyunk, ha már fordítunk, és ráadásul egy olyan weboldalt fordítunk, ami sokaknak alapvető információforrás és majdhogynem értelmező kéziszótár, igazán tudjuk már legalább egyszer leírni, az angolul nem értő laikusok kedvéért, hogy a fluktuálás ingadozást jelent; hogy a kvalitatív minőségbelit, a kvantitív pedig mennyiségbelit jelöl és a többi. Értem én, hogy tudományos pontosság, de ha egyszer még csak gimnáziumi harmadikos vagyok, és nincs egyetemi szakszókincsem, akkor mégis hogyan értsem meg a még ezeknél két hatvánnyal bonyolultabb és idegenebb frázisokat? Abból a nálam legalább kétszer idősebb értelmező szótárból, amiben örülök, ha egyáltalán benne vannak ilyen témájú fogalmak, de hogy még azt is jelentenék az ő értelmezésük szerint, amit elvárok? Ugyan, kérem… Arról nem is beszélve, hogy nem egyszer idétlen, fordításnak nem is nevezhető, magyarosításokkal találkozom, pedig az adott fogalomnak van szép magyar neve. “Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes” (bár azt nyilván nem tudta József Attila, hogy még a csillagok és egyéb égitestek pályájába is beférkőzik, legalábbis beférkőzhet a káosz).


Zárás

Mint látjátok, az előző bejegyzés japánul íródott – akinek nem lett volna egyértelmű, azzal ez úton közlöm. Annyira még nem tudok ugyanakkor japánul, hogy magamtól meg tudjam fogalmazni, úgyhogy ingyenes online fordítógépek segítségével írtam meg őket. Ezt őgy tessék elképzelni, hogy én beírom a mezőbe a szöveget angolul, ő lefordítja. Én bemásolom a lefordított (immár japán) szöveget a japán szövegszerkesztőmbe (bizony, olyanom is van), ahol kiírja a kanjik olvasatait, így le tudom ellenőrizni, hogy jól fordította-e. Ugyanis az írott szöveget, ha ott vannak az olvasatok és az ismeretlen szavakat le tudom fordítani, elég jól megértem. Aztán szépen bemásolom a végleges szöveget ide. És reménykedek, hogy a blogmotorom megbirkózik azokkal a jelekkel is =). Mint láthatjátok, sikeresen.

Tegnap amúgy befejeztem azt az Agatha Christie könyvet, amiben volt vagy hat rövid történet, most éppen Vonnegut Áldja meg az Isten, Mr. Rosewater című könyvét olvasom. Eddig tetszik, és olvasni is könnyű.

Most viszont mennem kell… Valaki le tudná nekem fordítani ezt a quenya szöveget?

Ai laurie lantar lassi súrinen
Yéni únótime ve rámar aldaron!

Előre is köszi =)