Az normális, ha már este hétkor álmos vagyok? Na mindegy, holnap majd kialszom magam – nomeg az elkövetkező egy hétben mindig. Ugyanis itt van végre az őszi szünet, hurrá, háromszor!

Végre egy kis pihenés, legalább az iskola nyűgétől, ha ugyan az önként vállalt melóimat nem is tudom lerázni egy napnál tovább a vállamról…

Majd japánozok meg PHP-zok tonnaszám, vagy inkább óraszám, aztán reménykedek, hátha sikerül még valami eredményszerűt is felmutatni belátható időn belül… Olvasok könyveket, amennyit csak bírok. Vonneguttól az Isten áldja, Mr. Rosewater!-t ma délelőtt suliban befejeztem (ugye nekem ma is volt suli valami számomra ismeretlen okból), ami két okozatot vont maga után: mivel harmadik órán fejeztem be, a maradék négyen unatkoztam, valamint most este már a Dorian Gray arcképét olvasom Oscar Wilde tollából Kosztolányi Dezső fordításában. Az előző bejegyzésben olvashattok róla egy “első gondolatok” jellegű irományt, majd lesz több is, most megyek, talán írok cikket, talán olvasok, talán japánozok, talán írok még bejegyzést, talán keverem ezeket =)