Naszóval. Szép kis keddem volt, köszönöm szépen, bármikor lehetne még ilyen, csak lehetőleg ne egymás után, mert akkor csődbe megyek. Odafenn.

Az egyetlen könnyebbség abban rejlett, hogy nem volt első órám, szóval teljesen rám volt bízva, hogy mikor indulok el itthonról, megtehettem, hogy kényelmesen reggelizgetek, olvasgatok, pakolgatok és aztán indulok csak el, amikor éppen kedvem tartja. El is indultam sikeresen nyolc előtt… kb tíz perccel.

Hogy micsoda fenomenális öröm volt az első óra végigolvasása után (még mindig a foucault-inga) bevonulni törire, amit szintén a fentebb említett élvezetes irodalmű mű olvasásával töltöttem, csakúgy, mint az ezt követő dupla irodalmat. Németen azért figyeltem, de fizikán már csak úgy tessék-lássék, és azt is csak azért, mert szeretem a fizikát. Valamelyest.

Aztán a helyi (helyközi) Düvő zenekar koncertjére mentünk iskolai szinten, nekem tetszett…

Vissza a suliba, megbeszélés, ugyanis húú-ha, színdarabot vagy legalábbis valami Rómeó és Júlia utánérzés drámát írunk, természetesen benne vagyok… Természetesen nem szereplek, csak írom. Természetesen elvárom, hogy a szereplésem ötlete senkinek a fejében se forduljon meg.

Ennyi “természetesen”-ből már lazán nézhetnétek egy természeti nép természeti filozófiát követő, dolgait a természetben intéző tagjának. De nem vagyok az.

Miután ezzel végeztem, irány a könyvtár! Alig két órám volt, ez alatt megírtam egy levélből másfél oldalt (jóval több lesz még =)), kiírtam füzetbe két további japán feladatot, hogy itthon is tudjak rajta dolgozni.

Egy keddeken esedékes jó beszélgetés után hat előtt nemsokkal már itthon is voltam, amikor is, mint a villám, megcsináltam a matematika házi feladatomat (ezt mégegyszer nem írom le, szóval reméljétek, hogy nem vész el a bejegyzés =)), aztán még egy órát olvastam a már korábban említett könyvet.

Hét óra tíz percre már itt voltam a gépnél, msn, bejegyzés-írás (azóta, bizony, csak közben vacsiztam is), és még most jön az msnes csevegések csúcsidőszaka, meg most fogok tudni végre kódolni kezdeni. Holnap majd megnézem a Haruhi Suzumiya következő részét, matek meg német számonkérések után, alkalmanként fáj a fejem, sziasztok.